Nyilvános az Illatos úti jelentés - a játszótereket és a locsolást sem ajánlják

Nyilvánosságra hozták a teljes jelentést az Illatos úti szennyezésről. Ez az a dokumentum, amelyről Bácskai János, Ferencváros polgármestere egy hete még azt mondta: azért nem teszik nyilvánossá, mert nem akarnak pánikot kelteni.

Márpedig a jelentésből volt mit nyilvánosságra hozni. Pánikot ugyan aligha keltenek a leírtak, azonban súlyos környezetszennyezésről tanúskodnak. A talajban és a felszín alatti vízben kimutatott PAH és DDT, valamint ezeknek a bomlástermékei miatt a jelentés elkészítői azt ajánlják, hogy a szennyezés környékén kerüljék a talaj és a felszín alatti víz intenzív használatával járó tevékenységeket. Ilyen például a kiskerti növénytermesztés, a játszóterek használata, a locsolás, vagy bármi egyéb felszín alatti vízkivétel. A Kutyatelepen lévő kútból származó vízzel mindennemű érintkezést kerülni kell.

Az összefoglaló szerint a felszíni vízminták megfelelőek - igaz, azt is hozzáteszik, hogy a rendeletek általában nem tartalmaznak határértéket azokra a szennyező anyagokra vonatkozóan, amelyeket ott kimutattak -, azt pedig a vizsgálat is megerősítette, hogy a szennyezés a felszín alatti vízzel nem terjed. A kiporzással azonban eljutnak a káros anyagok oda is: a felszín alatti vízmintákból, valamint a talajban több káros anyagot mutattak ki.

A József Attila-lakótelep déli részén a higany koncentrációja majdnem a kétszerese, az arzén koncentrációja pedig több mint a négyszerese a szennyezettségi határértéknek. A DDT rovarirtószerből kétszeres adagot mértek itt a talajban.

Az Illatos úti kutyatelep talajvizében a benzolból 7300-szor mértek többet a szennyezettségi határértéknél, klórbenzolból pedig 19 000-szer.

A jelentést a ferencvárosi önkormányzat rendelte meg a Wessling Hungary Kft.-től. A testület arról akart megbizonyosodni , hogy a cég telehelyének lakosság által érintett hatásterületén mekkora a talaj- és vízszennyezettség.

A területen a BVM, illetve jogelődje 1912 óta folytatott termelést. Többek között szerves és szervetlen vegyianyagot, műtrűgyát, nitrogénvegyületet, mezőgazdasági vegyi anyagot és tisztítószert gyártottak itt az idők során. A telephelyen 2009 januárjában szűnt meg a termelés, az ott lévő épületeket nem bontották le. A felszámolás sorsára jutott cég telephelyén nagy mennyiségű vegyi anyag maradt, amelyeknek a szakszerű elszállítása, ártalmatlanítása, megsemmisítése, illetve a terület környezeti ármentesítése az államra maradt.

A környezetre közvetlen veszélyt jelentő 1005 hordót 2015. május 31-ig már elszállították a BVM telephelyről, a maradékra közbeszerzési eljárást írtak ki, amelyet a Palota Kft. nyert meg 1,58 milliárd forintos ajánlatával. E maradék veszélyes anyag a már elszállított mennyiségnek körülbelül a tízszerese a becslés szerint, és nem kizárólag hordókban van, hanem például tartályokban és zsákokban is. Amint arról nemrégiben beszámoltunk, a veszélyeshulladék-szállítmányok bel-, illetve külföldi égetőkbe és lerakókba. A Palota Kft. 2300 tonna veszélyes anyag szakszerű elszállításáról és ártalmatlanításáról kell gondoskodnia.