Százmilliós ékszeranyag a BÁV-nál

Több változtatást vezetett be a BÁV Zrt. műkereskedelmi üzletága a frissülés jegyében, a legfontosabb, hogy árverési helyszínét átteszi a MOM Kulturális Központba. A Lónyay utcai székház eladása óta a Bécsi utcai üzletet használták erre, de az a tér valójában nem volt megfelelő, ráadásul a BÁV szeretné társasági eseményekké fejleszteni az aukcióit. A háromnapos sorozatok rendje nem változik: az első nap az ékszereké és az óráké, a másodikon festmények és bútorok, míg a harmadikon műtárgyak árverésére kerül sor, így lesz ez most november 10–12. között is.

Az aukció első tételének, egy briliáns nyakéknek a bevételét a BÁV az Országos Mentőszolgálat életmentő eszközeinek fejlesztésére ajánlják fel.
Az ékszer a BÁV egyik sikerágazata, a mostani anyag mind minőségében, mind rekordnak számító, közel 100 millió forint összkikiáltási árában kiemelkedő. Sok a modern, 20. századi ékszer, ezek igen keresettek, csakúgy mint a drágaköves darabok.

A milliós nagyságrendű kikiáltással induló gyémántokkal díszített ékszerek mellett vannak nagy értékű gyöngysorok, pávazöld tahiti gyöngyök is. A sztártétel egy régi csiszolású, 4,5 karátos briliánssal díszített, platinafoglalatú szolitergyűrű hatmilliós kezdéssel – magyarországi aukción ritka az ilyen nagy kő. Magyar márkaként Varga Miklós ötvös dizájnékszerei is figyelmet érdemelnek, egy keresztet formázó függője 850 ezer forintról indul. Az órakínálat legfontosabb darabjai egy fehérarany A. Lange & Söhne másodperckörös naptáras óra ötmillió forintért és egy aranytokos, négy segédszámlapos automata IWC 6 millióért.

A festménynap fő tétele Ferenczy Károly 16 millió forintról induló védett ananászos csendélete, az ismert provenienciájú képet a húszas években láthatta utoljára kiállításon a közönség, egy debreceni gyűjtőtől került a BÁV-hoz. Bernáth Aurél csendélete, a Csuka tálon a szolnoki művésztelepen készült 1942-ben, most 1,8 millió forinton kezd. Kádár Béla 1952-ben egy tusrajzsorozaton és egy olajképen is megörökítette a Blaha Lujza téri metróépítkezést, előbbit hárommillió, utóbbit 4,8 millió forinton indítják. A festményanyag kiválogatásánál fontos szempont volt a kezdő gyűjtők figyelmének felkeltése, igyekeztek növelni a kortárs művek számát, és 2000 utánról is betették fiatal festők műveit.

A műtárgynap 240 tételének több mint a felét egy kvalitásos Zsolnay-kollekció adja. Megtalálható benne a gyár alapítójának, Zsolnay Vilmosnak és lányainak számos historikus alkotása, és nem hiányoznak a kedvelt egyedi szecessziós kerámiák sem. Feltehetőleg Zsolnay Vilmos munkája az 1870–80 körül készült Paestum látképe című falikép 550 ezer forintért, figyelemre méltók a keleti mintakincsből merítő kancsók és díszedények, mint például a Zsolnay Júlia dekorterve alapján készült urnapár 440 ezer forintért vagy a távol-keleti díszítményű elefántos díszváza 650 ezerért.

A szecessziós korszakból jelentősebb darab az Apáti Abt Sándor formaterve alapján 1900 körül készült egyiptomi figurás díszkancsó 800 ezres kezdéssel. A fegyvergyűjtőket 19. századi kardok és lőfegyverek várják, a kisplasztikák kedvelői pedig Albert főherceg és I. Ferenc József jelzett ezüst lovas szobrán kívül Kerényi Jenő és Schaár Erzsébet modern munkáira is licitálhatnak.