Az EU szétesésétől fél az Európai Parlament elnöke

"Az Európai Unió veszélyben van" - mondta Martin Schulz EP-elnök a Die Welt című lapban megjelent interjúban. Szerinte "a közösségen belül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmondani, hogy a mostani felépítésű EU túléli-e a következő tíz évet.

Az EU-nak van alternatívája, és le lehet bontani, de ez az alternatíva a "nacionalizmus Európája, a határok és a falak Európája", amelynek kialakulása pusztító hatással járna, hiszen ez a fajta Európa már többször "katasztrófába vezette a kontinenst" - mondta az EP német szociáldemokrata elnöke.

Úgy vélte: számos kormányra jellemző, hogy előbb megszavazza a szuverenitás valamely részének átruházását a közösségre, aztán panaszkodni kezd, hogy az EU megengedhetetlen módon beleavatkozik a nemzeti szuverenitásba, majd gátolja a közösség fellépését az adott ügyben, és éppen ezek a kormányok vetik az EU szemére, hogy nem oldja meg a gondokat. Ezért "nem csodálkozhat senki azon, hogy rossz az EU megítélése" - mondta Martin Schulz.

Hozzátette, hogy számos kormány visszafordul a "nemzeti gondolkodási mintázatok" felé, ami "végzetes", hiszen egyetlen tagállam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a terrorizmus, a kereskedelem vagy a nemzetközi bűnözés kihívásaival.

Arra a kérdésre, hogy szerinte a német kancellárnak van-e világos elképzelése a menekültválság megoldásáról, azt mondta, hogy Angela Merkel és a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Ausztria vagy Olaszország.

Arra a felvetésre, hogy miközben Németország hét másik uniós tagállammal 400 ezer törökországi menekült átvételéről folytat diskurzust, mások nem kívánnak részt venni ilyesmiben, Szlovákia és Magyarország pedig perel a kötelező kvótarendszer miatt, Martin Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közösségi szintű kezelését. Schulz szerint egyes országok kivonják magukat a felelősség alól, és csak akkor sürgetik a szolidaritást, amikor a saját érdekeikről van szó.

Megjegyezte, hogy a menekültválságban azok az országok viselik a legtöbb terhet, amelyek a legtöbb pénzt fizetik be a közös uniós kasszába, így biztosan "intenzív vita" kezdődik majd EU-s finanszírozási kérdésekről.

Martin Schulz az interjúban a németországi viszonyokkal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy Németország meg tud birkózni a menekültválsággal, de számos település valóban közelít a képességei határaihoz. Ugyanakkor a befogadandó menekültek létszámának felső határáról folytatott vita nem visz előre, mert rögtön felmerül a kérdés, hogy mi történjen a létszámkeret betelte után az országba belépő, védelemre szoruló emberekkel.

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) túlterheltségével, a több százerzes ügyhátralékkal és azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy regisztrált menedékkérők százezrei várakoznak arra, hogy hivatalosan benyújthassák menedékjogi kérelmüket, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) politikusa bírálta a CDU-s szövetségi belügyminisztert, Thomas de Maiziere-t. A tárcavezető a tartományoktól évek óta érkező panaszok ellenére képtelennek bizonyult arra, hogy a felügyelete alá tartozó hivatalt alkalmassá tegye a menekültügyi eljárások felgyorsítására - mondta Martin Schulz. Hozzátette: a szövetségi belügyminiszternek sürgősen végre kell hajtania a kormányban már meghozott döntéseket a BAMF fejlesztéséről, és ha ezt "végre megteszi, akkor jobban mennek majd a dolgok" a BAMF-nál.