A fogadóirodák szinte biztosra veszik a Saul fia Oscar-díját

A Mephisto 1982-es győzelme után 34 évvel újra igazán esélyes magyar film arra, hogy megnyerje az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Csütörtök délután ugyanis bejelentették: a Saul fia ott van az öt jelölt között, így a február 28-i Oscar-gálán akár minden idők legismertebb díjával távozhatnak a film készítői az Amerikai Filmakadémiáról. Szabó István és a Mephisto című filmjének főszereplője, Klaus Maria Brandauer összeölelkezve ugráltak a színpadon, szenvedélyesen örültek a díjnak, amely akkor ráadásul még a szabad világból származott. Nemes Jeles András esetében ugrálást nem várunk, visszafogott, már-már túlságosan gátlásos személyiségről lévén szó. Ám a mosoly minden díjátadón látható a fiatal, elsőfilmes magyar rendező arcán.

Nemes Jeles filmjének diadalmenete az alkotás világpremierjén, a 2015 májusában megtartott Cannes-i Filmfesztiválon kezdődött. Itt a második legrangosabb elismerésnek számító Zsűri Nagydíja mellett még három díjat kapott. Azóta nemcsak a világ legkülönbözőbb országaiban nyert fesztiváldíjakat, de a legrangosabb kritikai listákon is előkelő helyen végzett. Az Oscar-díj előszobájának számító Golden Globe-díjat első magyar alkotásként nyerte meg.

A filmet csaknem nyolcvan országban vetítik vagy fogják vetíteni, az Egyesült Államokban több száz moziban. Hazánkban éppen szerdán látta a százezredik magyar néző, csütörtöktől pedig több mint húsz filmszínház ismét műsorra tűzte az alkotást. A film forgalmazója elmondta, hogy szerte az országban telt házzal vetítik a Saul fiát, ami művészfilm esetében óriási dolognak számít. Franciaországban már a 200 ezres látogatószámot is átlépte, és az USA-ban annak ellenére nagy siker a film, hogy a Star Wars 7-tel egy időben kezdték vetíteni.

A filmmel szembeni ellenséges, rasszista indíttatású internetes kommentekről a rendező, Nemes Jeles László kijelentette, hogy csupán annyit jelentenek „mintha valaki felvenne egy hangversenyt, aztán összevágná belőle a köhögéseket”. Nemes Jeles László a film fogadtatásáról szólva arról is beszélt, hogy több mint száz közönségtalálkozón vett már részt, és sokan osztották meg vele, hogy félve ültek be a filmre, mert attól tartottak, hogy a látvány sokkolni fogja őket. Olyanok is akadtak közöttük, akik maguk is túlélők, és azt mondták, a film hangot adott mindannak, amit eddig nem tudtak elmondani.

Ami az Oscar-díj megnyerésének esélyeit illeti: a legnevesebb nemzetközi fogadóirodák szerint a Saul fia nyeri az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A sportbet.com.au például 1,14-gyes szorzóval fizet, míg a legesélytelenebbnek tartott dán War győzelméért csak 13-as szorzóval. A bet365 szintén 1,14-gyel adja fő esélyesnek a magyar filmet, míg a francia Mustang győzeméért már hatszoros, a dán film befutásáért huszonegyszeres pénzt fizetnek. A Bwin.com ugyancsak szinte biztosra veszi, hogy Nemes Jeles László kapja az Oscar-szobrot: a magyar filmre győzelem esetén 1,15-szörös pénzt fizet, míg a második legesélyesebb Mustang hatszoros pénzt fizet, a War díjazása esetén pedig már a feltett összeg huszonhatszorosát adják. A fenti két fogadóirodához hasonlóan például az Unibet és az Oddsshark.com is szinte biztosra veszi, hogy Nemes Jeles László kapja az Oscar-szobrot, amelynek egyetlen ellenfele szerintük talán a Mustang című mozi lehet.

Öt lánytestvér éldegél egy török faluban nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. Nem könnyű a kamaszokkal még akkor sem, ha élnek a szülők. De ha meghaltak, akkor aztán igazán nehéz rendet tartani. Pedig a zárt vidéki közösségben ez elengedhetetlen. A kamaszlányok viszont felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek. Egy bigott vallásos török szomszéd azonban megkongatja a vészharangot. Vagyis jelenti a kilengést a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának. Bűnük, hogy együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal a lányok. A nyári vakáció innentől rémálommá változik a lányok számára, s egyre nagyobb bezártságot eredményez. A nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket, és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

A kígyó ölelése (Kolumbia)

„Egyszer egy fehér szellemmel álmodtam, aki nem tudta, hogyan kell álmodni. Beteg volt. Csak úgy gyógyulhatott meg, ha megtanul álmodni.” A föld tüdejének elkeresztelt Amazónia áthatolhatatlan dzsungelének mélyén, a világtól elvonultan él a nagy Karamakate, a nagyhatalmú amazóniai sámán, törzsének utolsó képviselője. A magány évtizedei olyan emberré változtatták, aki emlékek és érzelmek nélküli üres kéregként létezik. Mikor egy amerikai etnobotanikus felkeresi őt, élete örökre megváltozik. Yakrunát, a szent varázsnövényt keresi az idegen, amely megtanít álmodni. Együtt indulnak a keresésére Amazónia szívébe. Utazásuk során a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad. A kolumbiai rendező kezében a történet az őstermészet és a globalizáció örökös küzdelméről szóló gigantikus építménnyé változik.

Egy háború (Dánia)

„Lehet, hogy megöltél nyolc gyereket, de neked meg három van itthon” – üvölti az autóban a katona férjének a feleség, majd bőszen bocsánatot kér. A párhuzamos szálon futó történet szerint egy századparancsnok, Claus M. Pedersen és csapata Afganisztánban szolgálnak. Eközben Dániában Claus felesége, Maria megpróbálja egybetartani a családot, ami nem is annyira egyszerű egy katona férjjel és három gyerekkel, akiknek hiányzik az apjuk. Egy rutinbevetés során a katonák heves tűzharcba keverednek. Annak érdekében, hogy megmentse az embereit, Claus egy ház bombázására ad parancsot. A házban 11 civil, köztük nyolc gyerek életét veszti. A bombázás a biztonságos elvonulást szolgálta. A film súlyos erkölcsi kérdések mentén gondolkodik életről, halálról, lelkiismeretről és arról, hogy a háború végleg kizökkenti az időt.

Sivatagon át (Jordánia)

Theeb még gyerek, kecskére vigyáz, értelmes tekintete többet remél az élettől, mint ami megadatik neki. A beduin fiú, elveszíti az apját 1916-ban, az első világháború idején. Az élete váratlan fordulatot vesz, amikor a törzséhez érkezik a titokzatos küldetésen lévő brit katonatiszt. Theeb bátyja, Husszein vállalja, hogy a fiúval együtt elkíséri a férfit az Arab-sivatagon keresztül. Nem gondolják veszélyesnek és kivitelezhetetlennek a küldetést. Miután azonban csapdába esnek, Theeb ráébred, ha életben akar maradni, akkor felnőttként kell viselkednie. Mindez nem is annyira egyszerű egy gyereknek az erőszak és az árulás világában. Theebnek tehát szabadjára kell engednie a benne lakozó farkast. A nézőnek pedig kiderül, hogy ekkor már minden megtörténhet ebben a furcsa hangulatú bölcs arab filmben.

Öt lánytestvér éldegél egy török faluban nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. Nem könnyű a kamaszokkal még akkor sem, ha élnek a szülők. De ha meghaltak, akkor aztán igazán nehéz rendet tartani. Pedig a zárt vidéki közösségben ez elengedhetetlen. A kamaszlányok viszont felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek. Egy bigott vallásos török szomszéd azonban megkongatja a vészharangot. Vagyis jelenti a kilengést a lányok erkölcseire vigyázó nagymamának. Bűnük, hogy együtt fürödtek a tengerben a falubeli fiúkkal a lányok. A nyári vakáció innentől rémálommá változik a lányok számára, s egyre nagyobb bezártságot eredményez. A nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket, és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

A kígyó ölelése (Kolumbia)

„Egyszer egy fehér szellemmel álmodtam, aki nem tudta, hogyan kell álmodni. Beteg volt. Csak úgy gyógyulhatott meg, ha megtanul álmodni.” A föld tüdejének elkeresztelt Amazónia áthatolhatatlan dzsungelének mélyén, a világtól elvonultan él a nagy Karamakate, a nagyhatalmú amazóniai sámán, törzsének utolsó képviselője. A magány évtizedei olyan emberré változtatták, aki emlékek és érzelmek nélküli üres kéregként létezik. Mikor egy amerikai etnobotanikus felkeresi őt, élete örökre megváltozik. Yakrunát, a szent varázsnövényt keresi az idegen, amely megtanít álmodni. Együtt indulnak a keresésére Amazónia szívébe. Utazásuk során a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad. A kolumbiai rendező kezében a történet az őstermészet és a globalizáció örökös küzdelméről szóló gigantikus építménnyé változik.

Egy háború (Dánia)

„Lehet, hogy megöltél nyolc gyereket, de neked meg három van itthon” – üvölti az autóban a katona férjének a feleség, majd bőszen bocsánatot kér. A párhuzamos szálon futó történet szerint egy századparancsnok, Claus M. Pedersen és csapata Afganisztánban szolgálnak. Eközben Dániában Claus felesége, Maria megpróbálja egybetartani a családot, ami nem is annyira egyszerű egy katona férjjel és három gyerekkel, akiknek hiányzik az apjuk. Egy rutinbevetés során a katonák heves tűzharcba keverednek. Annak érdekében, hogy megmentse az embereit, Claus egy ház bombázására ad parancsot. A házban 11 civil, köztük nyolc gyerek életét veszti. A bombázás a biztonságos elvonulást szolgálta. A film súlyos erkölcsi kérdések mentén gondolkodik életről, halálról, lelkiismeretről és arról, hogy a háború végleg kizökkenti az időt.

Sivatagon át (Jordánia)

Theeb még gyerek, kecskére vigyáz, értelmes tekintete többet remél az élettől, mint ami megadatik neki. A beduin fiú, elveszíti az apját 1916-ban, az első világháború idején. Az élete váratlan fordulatot vesz, amikor a törzséhez érkezik a titokzatos küldetésen lévő brit katonatiszt. Theeb bátyja, Husszein vállalja, hogy a fiúval együtt elkíséri a férfit az Arab-sivatagon keresztül. Nem gondolják veszélyesnek és kivitelezhetetlennek a küldetést. Miután azonban csapdába esnek, Theeb ráébred, ha életben akar maradni, akkor felnőttként kell viselkednie. Mindez nem is annyira egyszerű egy gyereknek az erőszak és az árulás világában. Theebnek tehát szabadjára kell engednie a benne lakozó farkast. A nézőnek pedig kiderül, hogy ekkor már minden megtörténhet ebben a furcsa hangulatú bölcs arab filmben. -->