Emberi jogi biztos: káros menekültpolitikát folytat sok ország

Európa országai egyre inkább ördögi körbe zárják magukat azáltal, hogy elkezdték lezárni határaikat a menedékkérők előtt - közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a migrációs hullám legutóbbi fejleményeire reagálva.

A biztos hangsúlyozta, hogy a helyzet Görögországban drámai: 2015-ben 500 ezer, az idei év első két hónapjában pedig már több mint 50 ezer menekült érte el Leszbosz szigetét. Emlékeztetett arra, hogy migránsok ezrei rekedtek a Nyugat-Balkánon is, kifogásolható körülmények között.

Muiznieks úgy vélte, hogy számos ország az európai emberi jogok normáival ellentétes, hatástalan, sőt a társadalmi kohézió és összetartozás szempontjából káros politikát folytat, vagy annak bevezetését fontolgatja. A biztos példaként említette a kerítések építését, a menedékkérők juttatásainak csökkentését vagy elszállásolásuk költségeinek megfizettetését.

"Ahelyett, hogy segítséget nyújtanának, az európai országok egyenesen versengenek a bevándorlók visszaszorítása terén, megsértve az államközi szolidaritás és az emberi jog normáit" - hangsúlyozta Muiznieks.

A biztos leszögezte, hogy Európában a bevándorlás terén paradigmaváltásra van szükség. Nils Muiznieks véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a konfliktusok politikai rendezésére Szíriában, Afganisztánban vagy Irakban. Emellett az EU-tagországoknak hatékonynak kellene lenniük a menekültek áthelyezésében Görögországból és Olaszországból, valamint áttelepítésükben a konfliktuszónákból és az azokkal szomszédos államokból.

A biztos úgy vélte, hogy jelentősen szélesíteni kellene azokat a jogi kereteket, amelyek a biztonságos és szabályos bevándorlást biztosítják, kitérve a családegyesítésre és a humanitárius vízumok kiadására is. Hozzátette, hogy hatékony visszatelepítési politikára van szükség, amely lehetővé teszi azoknak a hazaszállítását, akiket az emberi jogi normák szerint nem illet meg nemzetközi védelem.

Ezek az intézkedések politikai vezetést és jelentős forrásokat igényelnek - mutatott rá Muiznieks. Az emberi jogok érvényesítésének csökkenő hajlandósága, valamint az olyan megoldások, amelyek egyes országok érdekeinek érvényesítését másokra hátrányos módon kívánják megvalósítani, súlyosbodó politikai, társadalmi és gazdasági költségekkel járnak, és "ennek már most elkezdtük megfizetni az árát" - hangsúlyozta az Európa tanácsi biztos.