A 90-es évek elején még túlzsúfoltak voltak a holland börtönök, azóta azonban a bűnözés csökkenésével együtt a trend megfordult. Olyannyira, hogy norvég és belga bűnözők számára is bérelnek itt börtönt az országok. Még így is bezártak azonban öt börtönt idén, úgy hogy már 2013-ban is lakatot tettek 19-re.
Az alacsony bűnözési ráta többek között annak is köszönhető, hogy Hollandiában a legenyhébbek a kábítószerrel kapcsolatos büntetések, sőt, marihuána fogyasztása teljesen legális. Emellett a holland kormány nagy hangsúlyt fektetett a szabályozásra is, ott a bűnözőknek borsos térítési díjjal hozzá kell járulni a fogvatartásukhoz, de a nyomozás költségeinek egy részét is kiszámlázzák nekik, vagy a családnak. A börtönből frissen kikerültek rehabilitálására is nagy figyelmet fordítanak, így nemcsak bűnöző van kevesebb, de olyan is, aki többször visszakerül a rácsok mögé. A munkához segítő programok mellett, szigorú a felügyeleti rendszert működtetnek ennek érdekében. Bokaperecet is használnak, amivel folyamatosan figyelhetik a nemrég kiszabadult rabok mozgását. 2008 óta ezzel a felére csökkent a visszaesések száma.
Jelenleg ott tartanak, hogy 100 ezer emberből 69-et zárnak börtönbe, míg az ellenpélda Egyesült Államokban, 100 ezer emberből 716 kerül börtönbe. Magyarországon ez az arány 185, miközben az uniós átlag 124, Litvániában pedig 305.
A holland helyzet tehát nem általános. Bár az utóbbi években valamelyest enyhült a börtönök túlzsúfoltsága Európában, ez továbbra is minden negyedik büntetés-végrehajtási intézetben problémát jelent. Magyarországon annak ellenére is, hogy 2010-ben megkezdett férőhelybővítési program során eddig átadott 1600 új férőhely létesítésével már több mint tíz százalékkal csökkentette a börtönök zsúfoltsága. A 2000-es évek elején volt a legtöbb rab a hazai börtönökben, közel húszezren voltak bezárva, most 13 ezer elítélt tölti a büntetését itthon.
A legutolsó jelentés szerint az európai börtönökben,1,6 millióan raboskodnak és a fogvatartottak 21,7 százaléka külföldi állampolgár. A külföldiek legmagasabb arányát, 96 százalékot Monacóban mutatták ki, a legkevesebb külföldi pedig lengyel börtönökben raboskodik: a foglyok mindössze egy százaléka nem lengyel állampolgár. Abban a tekintetben, hogy az egyes országok mennyi pénzt fordítottak egy rab egynapi börtönben tartására, nagy szórást mutatnak az adatok. Az európai átlag 99 euró volt, de ez úgy állt össze, hogy a legkisebb összeget erre fordító Ukrajnában csak 2,68 euró, Németországban mintegy 112 euró, Norvégiában 358 euró, San Marinóban pedig 685 euró. A magyarországi adat 28,13 euró. A felmérésben részt vevő országokban több mint 27 milliárd eurót fordítottak a rabok ellátására.
A legtöbben, vagyis az összes elítélt 16,5 százaléka, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt ült börtönben, ezt a lopás követi 14 százalékkal, illetve a rablás 13,1-gyel és az emberölés 12,3-mal. A büntetések átlagos hossza pedig kilenc hónap volt.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.