Nem csak a nyugdíjasok "bűne" a Brexit

Az Integrity Lab elemzésében azt vizsgálta, mennyire tekinthető általánosnak a fiatal, 29 év alatti korosztály politikai és választási passzivitása Magyarországon és az EU többi tagállamában.

A brit fiatalok távolmaradása egyáltalán nem előzmény nélküli, korábbi választásokat vizsgálva is látszik, hogy az Egyesült Királyságban élő 18-29 évesek a legpasszívabb fiatalok – karöltve lengyel kortársaikkal, míg a magyar fiatalok ebben az összehasonlításban a középmezőnyben szerepelnek.

A fiatal szavazók sok szempontból a leginkább ambivalens szavazói csoport: egy jelentős részük teljesen elfordult a politikától, miközben ebből a korcsoportból kerülnek ki azok, akik a leginkább kiállnak egy-egy új, gyakran anti-establishment párt mellett, a zöld pártoktól kezdve radikális jobboldali pártokon át egészen az újbaloldali vagy újonnan alakult liberális pártokig. A fiatalok alacsony részvétele – és az újonnan megjelent pártok támogatására való nyitottság – nem független attól, mennyire elzárkózók
általában a pártokkal, pártpolitizálással kapcsolatban. 

Ez különösen igaz a magyar fiatalokra: köztük a legalacsonyabb a párttagsággal rendelkezők aránya az EU-ban és tőlük áll legmesszebb az aktív politizálás gondolata: egy 2013-as kutatás idején mindössze 8 százalékuk vélte úgy, hogy élete egy pontján megfontolná, hogy jelöltként induljon egy választáson. Igaz, nincs előttük túl sok követendő példa: a 2014-ben felálló magyar Országgyűlésben csupán három képviselő életkora kezdődött kettes számjeggyel (ez 1,5 százalékos arány, mindhárman a Jobbik frakcióban ültek) – az idei év végére egyedül Dúró Dóra marad 30 év alatt.

Jól látszik, hogy a fiatalokat elsősorban az életkezdéssel kapcsolatos problémák foglalkoztatják: munkanélküliség, munkafeltételek, gazdasági helyzet Magyarországon, lakhatás, megélhetés kérdése. Eközben egyáltalán nem foglalkoznak a nagy ellátórendszerek (nyugdíj, egészségügy) problémáival, ami viszont az idősebb generációk számára fontos kérdés.

Kulturális ügyekben sokkal inkább van jelen különbség a harminc év alattiak és felettiek körében, az egyik legerősebb ilyen téma pedig a homoszexuálisok jogkiterjesztésének megítélése: 28-ból 26 tagországban a fiatalok között magasabb azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy Európa szerte lehetővé kéne tenni, hogy szabadon házasodjanak. Ezzel szemben a gazdasági természetű kérdésekben (újraelosztás, gazdagok adóztatása)
jóval kisebb a korosztályok véleménye közötti különbség.

Bár látszódnak karakteres jegyei akár az európai, akár a magyar fiatal generációnak, jelenlegi állapotában egészen biztosan nem beszélhetünk egységes tömbről. Megtalálhatóak ugyanakkor azok az ügyek, amik a fiatalok túlnyomó többségét érintik: munkanélküliség, lakhatás, oktatás. Ezen túlmenően azokkal a témákkal, amikről jelentleg úgy vélik, egyáltalán nem érinti őket (nyugdíj, egészségügy), érdemes lehet olyan keretben (is) beszélni, amitől egy fiatal is megszólítva érzi magát. A fiatalok részvétele és beleszólása akkor fog tudni változni, ha mind az érintettek, mind a politikusok tudatosabban fordulnak egymás felé.  Egy érdekeit artikulálni tudó és a választáson meg is jelenő fiatal szavazói csoport új helyzet elé állítaná azokat a politikai erőket, akik most a választásokon kiszámíthatóan résztvevő idősebb választók felé fogalmaznak meg üzeneteket.

különbözően gondolkodnak bizonyos kérdésekben, ugyanakkor szavazástól való távolmaradásuk következménye az, hogy a többség a kilépésre szavazott.VG Online-->