A több nyelvet beszélők nem biztos, hogy Angliát választják most

A Brexit-népszavazás után volt némi bizonytalanság, és átmenetileg csökkent a kivándorlók száma Magyarországról Nagy-Britanniába, mostanra azonban minden visszaállt a rendes kerékvágásba – mondta a Világgazdaságnak Tanay Marcell. A külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Euwork ügyvezetője hangsúlyozta: akik most tervezik a kivándorlást, és magasan képzettek, több nyelven beszélnek, azokban felmerül, hogy mégsem Nagy-Britanniába, hanem például Németországba menjenek. „Egy informatikus a Brexit miatti bizonytalanság következtében Németországot választotta, pedig Angliába készült” – mesélte Tanay.

Az idei első fél év végén már hivatalosan több mint egymillió kelet-európai dolgozott Nagy-Britanniában a statisztikai hivatal szerint. Ennél is magasabb számot mért a legutóbbi széles körű kutatás. A legtöbben Lengyelországból (818 ezer) és Romániából (223 ezer) mentek a szigetországba. 

Magyarország az alacsony lélekszám ellenére ötödik a külső országok listáján. Az Oxfordi Egyetem mellett működő Migration Observatory elemzése azt mutatta, hogy a múlt év végén 96 ezer magyar volt Angliában, ami duplája a 2011-es 50 ezres számnak. A kutatásokból és a hivatalos adatokból az sejthető, hogy ma már több mint 100 ezer honfitársunk élhet az Egyesült Királyság területén.

Elemzők szerint a szigetország továbbra is vonzó célpont lesz a jól képzett kelet-európaiak körében, habár a Financial Times minapi cikke alapján a font gyengülése és a romló gazdasági helyzet miatt – amely a munkanélküliségi ráta megugrását okozhatja – másik országot választhatnak a kelet-európaiak. Azok, akik rendszeresen küldenek haza pénzt Angliából, már most érezhetik a negatív hatásokat, hiszen a font nagyot esett az európai devizákkal szemben, vagyis kevesebbet ér az az összeg, amelyet otthon maradt családtagjaiknak utalnak.

„A font tízszázalékos értékvesztése aggodalommal tölti el a kivándorlást tervezők magyarokat és a kint élőket egyaránt” – ismerte el lapunknak az Euwork ügyvezetője. Tanay azonban hangsúlyozta: „Az emberek nem egy-két hónapra mennek ki, hanem néhány évre, s abban bíznak, hogy amikor visszaváltják a pénzüket forintra, addigra újra felértékelődik a deviza.” Ez azért fontos, mert a többség továbbra sem örökre akar kimenni, hanem csak pénzt gyűjteni és végül hazahozni.

A Világbank legfrissebb adatai szerint tavaly 370 millió dollár küldtek haza az Egyesült Királyságban hosszabb vagy rövidebb ideig dolgozó magyarok. Ennél jóval több, 900 millió dollár érkezett Németországból, a második helyen pedig nem az utóbbi évek kedvelt célországai szerepelnek, hanem az Egyesült Államok 630 millió dollárral, és Nagy-Britanniát Kanada is előzi. Vagyis hiába Londont a legkedveltebb célország egyike, az a hazautalásokból még nem látszik.

Sok politikus a Brexit miatti bizonytalanság következtében visszacsábítana már korábban kivándorolt fiatal munkavállalókat Kelet-Európába, ez azonban nem lesz könnyű. A legtöbb kelet-európai országban jelentkező munkaerőhiány miatt gyorsan emelkednek a bérek, a nyugat-európai színvonaltól azonban még óriási a lemaradás. Így ha Angliából elmennének is a munkavállalók az esetlegesen romló gazdasági helyzet miatt – amire kevesen számítanak –, nem valószínű, hogy rögtön hazatérnének.

Tanay szerint sem fognak visszatérni a magyarok a Brexit miatt. „Ők a legnyugodtabbak, nem félnek attól, hogy el kell menniük az országból” – hangsúlyozta. Szerinte a kivándorolt kelet-európai munkavállalókat nem fogják kiutasítani az országból, hiszen a felmérések szerint még a Brexit-pártiak döntő többsége sem akarja, hogy hátrány érje a külföldi munkavállalókat Nagy-Britanniában. Hozzátette: akik viszont most fontolgatják a kiutazást, azoknál felmerül, hogy még meddig utazhatnak ki az országba. Egy ideig úgy tűnt, hogy a kilépés 2019 elejére megvalósulhat, most azonban azzal kalkulálnak a legtöbben, hogy az esztendő végére csúszhat a Brexit.

A közeljövőben a szakértő szerint nem kell trendváltozásra készülni, a Brexitig Nagy-Britannia kedvelt célország lesz a magyaroknak. Már csak azért is, mert a külföldi munkavállaláshoz fontos a nyelvismeret, a magyar fiatalok pedig leginkább angolul beszélnek. Tanay kiemelte: „Hollandián kívül talán nincs is másik EU-tagállam, ahol ne lenne fontos a helyi nyelv ismerete.”