Musk a Mars meghódítására készül

Kedvet is csinált, meg nem is a Mars-utazáshoz Elon Musk, aki érdekes, néha mesebelinek tetsző víziókat és forgatókönyveket vázolt fel nagy érdeklődéssel várt kedd esti előadásán. A mexikói Guadalajarában folyó 67. Nemzetközi Űrhajózási Kongesszuson a Tesla elektronikus autógyártó és a SpaceX űrtechnikai cég alapító-tulajdonosaként ismert üzletember kifejtette: bár életét (azaz munkásságát) és jelenleg 8,6 milliárd dollárra tehető vagyonát a Mars meghódítására teszi fel, mégsem nem kívánkozik az első kiránduló járat fedélzetére, mert szeretné látni, ahogy felnőnek a gyermekei, mind az öten, s mert tudja, hogy az űrutazás kezdeti szakasza törvényszerűen rengeteg áldozattal jár. A régi korok nagy felfedezőinek kockázatvállalásához mérhető elhivatottság szükséges ahhoz, hogy valaki felszálljon az űrhajóra – vélekedett.

Az első kereskedelmi űrhajó szerinte száz vagy annál is több utassal a fedélzetén 2026 tájékán indulhat az emberiség jelenleg legvalószínűbb túlélési helyszíneként megnevezett vörös bolygóra. Számításai alapján a jegy 200 ezer dollárba kerülne, de a technológia fejlődésével hamar felére csökkenhetne. A finanszírozásban Musk számít a magántőke bevonására, közösségi gyűjtésre és kormányzati együttműködésre is. A Bloombergnek nyilatkozók szakértők hiányolták a projektfinanszírozás részleteit, viszont bőséggel kaptak információt a technikai megvalósításhoz szükséget háttér kiépítéséről. A lényeges eszközök újrahasznosítása döntő momentum, hihetetlenül le tudja csökkenteni a transzport költségeit. Ebben a SpaceX úttörő szerepet játszik. Az egyik kulcstényező, az űrhajót pályájára küldő, majd a Földre visszatérő és újra felhasználható rakéta ma már létezik, Muskék Falcon 9-ese már többször is felvitt és pályára állított kereskedelmi műholdakat. Igaz, a Földet érés során már több a példánya is rommá vált.

A leendő marsi járat hordozórakétája azonban nem a Falcon 9-es kategóriája, hanem annak hatalmasra „felpumpált” változata, amely mostani kilenccel szemben 42 Raptor hajtómű erejével repítené az égbe a Cape Canaveral-i kilövő állomásról a száz utasát szállító űrhajót. A Föld körüli pályán keringő űrhajóhoz ezután többször felszállna egy tankolóegységgel felszerelt rakéta, majd miután feltöltötte az utazáshoz szükséges üzemanyaggal, az űrhajó – amelyet irodalmi példára hivatkozva az Aranyszív nevet viselné - elstartolhat a Mars felé. Az út a két bolygó egymás közti aktuális távolságától függően 80-130 föld napot venne igénybe. A visszaúthoz az üzemanyagot a Marsra telepített gyárak szolgáltatnák, de nyilván amíg ez nem biztosított, addig a retúrra elegendő üzemanyaggal kell repülni. Hajtóanyagként metánt lehetne felhasználni Musk szerint, egyrészt azért, mert könnyen előállítható, másrészt pedig azért a Marson is rendelkezésre áll.

Az innováció iránt már-már mániákusan elkötelezett üzletember a marsi űrjárat technikai kivitelezését tartja feladatának, azzal csak érintőlegesen foglalkozik, hogy az emberiség miként lakja be a bolygót, teremti meg magának a stabil életkörülményeket. Úgy véli, a Földtől független, teljes önellátásra berendezkedett első kolóniákról fél-egy évszázad múlva beszélhetünk.