Újra megpróbálják Orbán Viktort kérdezni a parlamentben. A múlt héten erre nem volt alkalom, pedig a kormányfő bent is volt az ülésen - csakhogy a napirend ügyes átvariálásával sikerült elérni, hogy pont akkor tartsák az azonnali kérdések óráját, amikor ő már elment. Elvileg ma sem kötelező, hogy a miniszterelnök ott legyen a mai ülésen.
Addig is a napirend előtt a tegnapi ünnep utózöngéivel kezdtek a képviselők - az MSZP-s Hiller István például arról beszélt, hogy a pesti srácok mellett 1956 politikusaival nem foglalkozik a kormány, mintha nem is léteznének, mire válaszul Dömötör Csaba államtitkár azzal állt elő, hogy a baloldal tegnap is elrontotta az ünnepet. A Jobbikból Vona Gábor a letelepedési kötvényről beszélt, és arról, hogy ennek a támogatásához kötik az alkotmánymódosítást, ezután Dömötör azzal vágott vissza, hogy a Jobbik néhány hete még azt mondta, hazaáruló, aki a kvótarendszer ellen tenne. A KDNP-s Soltész Miklós egy igencsak bátor logikai ívvel kifejtette, hogy miért az 1956 utáni megtorlásokból vezethető le a tegnapi fütyülés - egyben az ülésnek alig a negyvenedik percéig kellett várni, hogy először felemlegessék az őszödi beszédet. Erre Kósa Lajos tett rá egy lapáttal, aki szerint az sem kizárt, hogy aki fütyült tegnap, az az ÁVH-val ért egyet.
Az LMP-ből Szél Bernadett volt az, aki kicsit más témát választott, ő azt hozta fel, hogy a közszférában valószínűleg tízezrek kerülhetnek az utcára. Cseresnyés Péter államtitkár azt mondta erre: "számokról azért nem lehet beszélni, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem lehetőségeket biztosít".
Ezután két órán át interpellálják a kormányt a délután. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó például arról, hogy "maguk tényleg bárkit kitüntetnek?", az LMP-s Schmuck Erzsébet arról, hogy "Lázár János nem tudja, hogy a hármas metró nem játék?", több jobbikos képviselő pedig arról, hogy "98 százalék a letelepedési bizniszre is nemet mondott".
Ma új törvényeket nem fogadnak el, de tucatnyi javaslatot előkészítenek a holnapi szavazásra. Szóba fog kerülni a megyei könyvtáraknak átadott önkormányzati ingatlanok sorsa, a zálogjoggal kapcsolatos törvények, a Földet a gazdáknak! program és a Nemzeti Földalap törvénye, a szabálysértések törvényei, a közszolgálatások szabályai, az anyakönyvi rendszer - ez a javaslat teszi lehetővé, hogy az ember hivatalosan is felvegyen ragadványnevet -, és az egyetemi kórházak működtetésének szabályai. Két népszavazási kérdés is a képviselők előtt lesz: Kész Zoltán az állami vállalatok vezetőinek kétmilliós fizetésplafonjáról, Gőgös Zoltán pedig az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról szeretne népszavazást. A 200 ezer aláírást egyikük sem tudta összegyűjteni, százezret viszont igen, így a parlament kénytelen tárgyalni ezekről az ügyekről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.