Csökkent a gyermekszegénység, nőtt a háztartások életszínvonala

Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 440 ezer forintot tett ki, 4,8 százalékkal magasabbat a 2014. évinél. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 150 ezer forint volt, 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit. A fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenése miatt 2015-ben a reáljövedelem 4,7 százalékkal nőtt - összegzi a KSH.

2015-ben az előző évihez képest 68,2 százalékról 69 százalékra emelkedett a munkajövedelmek részaránya, és csaknem 1 százalékponttal, 29 százalékra csökkent a transzfer jellegű jövedelmek aránya az összes jövedelmen belül.

Nőtt a bruttó jövedelem

A háztartások egy főre vetített éves bruttó munkajövedelme (994 ezer forint) 6,1 százalékkal nőtt 2014-hez képest, míg az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek átlagosan 418 ezer forintot tettek ki, és 2,2 százalékkal meghaladták az előző évit.

2015-ben az alsó négy jövedelmi tizedben élők nettó jövedelme nőtt a legnagyobb ütemben, 5–6 százalék körüli mértékben, míg a két legfelső decilisben volt a legkisebb a növekedés, sorrendben 4,2 százalék és 3,7 százalékos. A középső jövedelmi rétegekben az országos átlag körüli volt a jövedelemnövekedés mértéke.

Csökkent a gyermekszegénység

2015-ben az előző évhez képest 1,9 százalékponttal tovább csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya. A teljes népesség 26,3 százaléka, azaz 2 millió 541 ezer ember volt a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója szerint hátrányos helyzetben - olvasható a KSH kiadványában.

A legrosszabb kilátásokkal rendelkezők, vagyis azok aránya, akik mindhárom dimenzióban együttesen voltak érintettek, a 2014. évi 3,0 százalékról 1,9 százalékra csökkent, és 185 ezer főt tett ki. 2015-ben a jövedelmi szegénységi arány 14,5 százalék volt, 0,4 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben.

Összesen 1 millió 398 ezer fő élt a szegénységi küszöb alatti, vagyis évi 887 ezer forintnál kisebb egy fogyasztási egységre jutó jövedelemből. A legnagyobb mértékű javulás a gyermekszegénység területén következett be, a 18 év alattiak körében a szegénységi arány 25 százalékról 19,9 százalékra csökkent, ami 5,1 százalékpontos javulás 2014-hez képest. Folytatódott a súlyos anyagi deprivációban élők aránynak csökkenése: míg 2014-ben a népesség 19,4 százalékát érintette, addig 2015-ben 16,2 százalékát.

Csökkent a munkaszegénységben élők aránya: a teljes népességhez viszonyítva a 0–59 éves korú népesség 6,1 százaléka tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1 százalékponttal kevesebben, mint 2014-ben.

Élelmiszerre és alkoholmentes italokra költjük a legtöbbet

2015-ben a háztartások 979 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 7,8, az árak változásának hatását is figyelembe véve 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer forintot, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak.

Az év során a közlekedéssel kapcsolatos költések kivételével a lakosság minden kiadási főcsoportban növelte fogyasztását. 2015-ben a javuló makrogazdasági környezet és foglalkoztatási helyzet, a csökkenő árszínvonal hatására a háztartások fogyasztási szerkezete átalakult. A megélhetéssel kapcsolatos, alapvetőnek tekintett három fogyasztási csoport aránya ebben az évben mindössze 1,7 százalékponttal haladta meg az évezred kezdetétől mért legkedvezőbb, 55,4 százalékos értéket.

A legszorosabban a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás: minél több egy háztartás jövedelme, átlagosan annál többet költ. 2014-hez képest minden réteg fogyasztási szerkezete némileg változott, mert csökkent az alapvető kiadások, az élelmiszer, a lakásfenntartás és a közlekedésre fordított kiadások súlya az összfogyasztáson belül, bár a két szélső réteg között a különbség érdemben nem változott, még mindig jelentős maradt. 2015-ben a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók - összegzi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "A háztartások életszínvonala 2015" kiadványában.

A KSH ezért úgy döntött, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére ezentúl kizárólag annak nemzetközileg elfogadott eszközét, a laekeni indikátorok mérőszámait használja.

A KSH a szegénységre vagy társadalmi kirekesztődésre vonatkozó adatokat minden éven A háztartások életszínvonala című kiadványban teszi közzé.

A KSH ezért úgy döntött, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés mérésére ezentúl kizárólag annak nemzetközileg elfogadott eszközét, a laekeni indikátorok mérőszámait használja.

A KSH a szegénységre vagy társadalmi kirekesztődésre vonatkozó adatokat minden éven A háztartások életszínvonala című kiadványban teszi közzé. Minél több egy háztartás jövedelme, átlagosan annál többet költ Fotó: AFP Csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya Fotó: MW -->