Drasztikus az elnéptelenedés az aprófalvakban

Egyelőre megállíthatatlannak tűnik az aprófalvak elnéptelenedése, miután a munkalehetőségek hiánya és az alacsony jövedelemszerzési lehetőség jellemzi ezeket a településeket. Tíz év alatt, 2005 és 2015 között az aprófalvak, vagyis az 500 főnél kisebb népességű települések több mint 11 százalékát veszítették el, miközben az országos átlag alig haladta meg a 2 százalékot. A demográfiai és társadalmi problémák halmozott jelenléte a gazdasági teljesítményt is jelentősen befolyásolja – állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése.

Magyarországon az aprófalvak jelentős súlyt képviselnek a települések között, hiszen több mint harmaduk aprófalu. Ugyanakkor az ország népességének csak töredéke, mindössze 3 százaléka él ezekben a falvakban. E települések elsősorban a Nyugat- és Dél-Dunántúl, kisebb mértékben a Felső-Tisza-vidék és az Északi-középhegység domb- és hegyvidéki térségeiben koncentrálódnak.

Vas megyében a lakók csaknem 14 százaléka aprófaluban él, de Baranya és Zala népességének is több mint 12 százaléka ilyen településeken lakik. Az országban lévő több mint 1100 aprófalu mintegy ötöde Baranya megyében van. Ebben a megyében a legnagyobb az aprófalvak aránya is, a népességszám a települések héttizedében nem éri el az 500 főt. Eközben Fejér és Pest megyében az aprófalvakban élők aránya a nullához közelít. Ez a településszerkezetből fakad, alacsony még – nem éri el az egy százalékot – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskunban is az aprófalvakban lakók aránya.

Az aprófalvak problémáinak két legjelentősebb összetevője a népesség fogyása és az öregedés, a népességfogyás háromszor akkora, mint a községekben. Az 500 főnél kisebb lélekszámú településeken megközelítőleg 287 ezren élnek, és az aprófalvak mindössze 14 százalékának növekvő a népessége. Ezek leginkább a nyugati határ mentén fekvő, turisztikai vonzerővel bíró, illetve az északkeleti országrész viszonylag nagyszámú roma népességű falvai. Sok aprófalvas térség kedvező természeti adottságokkal rendelkezik, ez hozzájárul a turizmus fejlődéséhez: a falusi turizmusban 2005 és 2015 között 12 százalékkal emelkedett a szálláshelyek száma.

A fogyást azonban még a turizmus fellendülése sem tudja megállítani. Tíz év alatt az aprófalvak lélekszáma a természetes fogyás következtében 23 ezer fővel csökkent. Ebben a településkörben az időszak folyamán ezer lakosra 7,6 fő természetes fogyás jutott. Az élve születéseket meghaladó halálozási szám döntően a népesség átlagosnál magasabb korösszetételével, a szülőképes korú nőknek a hiányával magyarázható. A belföldi vándorlásból adódó, több mint 20 ezer fős veszteség valamelyest kisebb volt, mint a természetes fogyásból eredő csökkenés: 2005 és 2015 között az aprófalvakban ezer lakosra 6,8 fős vándorlási veszteség jutott, több mint háromszor akkora, mint a nagyobb lélekszámú falvakban általában.

Az aprófalvak súlyos demográfiai helyzetéhez a gazdasági potenciál hiánya, az ország más falvaitól elmaradó vállalkozási aktivitás és kisebb jövedelemtermelő képesség társul. A legkisebb népességű településkörben ezer főre 39 működő vállalkozás jut, hárommal kevesebb, mint a többi községben. A jövedelmi helyzetük is nagyon kedvezőtlen az aprófalvakban élőknek: 1 millió 554 ezer forint szja-alapot képző jövedelmük van, ami negyedmillióval marad el a nagyobb népességű falvakétól.

Az ország gazdaságilag fejletlenebb területein elhelyezkedő kistelepüléseken nehezebb a megélhetés, ezekben a térségekben a környező nagyobb községekben és városokban sem könnyű munkát találni. Az elhelyezkedést a vállalkozások hiánya mellett a lakosság alacsonyabb iskolázottsági színvonala is nehezíti: az országos átlagnál sokkal kevesebbeknek van legalább érettségijük. A munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szociális segélyezettek száma is nagyobb az aprófalvakban, mint a többi településen.

A demográfiai és gazdasági problémák az életkörülményekben meglévő elmaradottságot is konzerválják. A közszolgáltatásokhoz való hozzájutás az átlagosnál nehezebb, a megfelelő infrastruktúra biztosításának gátat szab, hogy a kis lakosságszám miatt magas a fejlesztés költsége és az alacsony kihasználtság miatt a működtetésé is.