Putyin fontos partnernek nevezte Magyarországot

Putyin elmondta, hogy a "tartalmas és eredményes" tárgyalásokon a gazdasági együttműködés fenntartásának és kiszélesítésének kérdései álltak középpontban. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi három évben felére csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, és visszaestek a beruházások is. Ez kedvezőtlen mindkét országnak, így áttekintették a kereskedelem és a befektetések aktivizálásának konkrét terveit.
   
Ennek jegyében a két ország erősíti az együttműködést az energetikai szektorban. Oroszország nagy jelentőséget tanúsít a paksi atomerőmű bővítésének. A két új reaktor megépítése 12 milliárd eurós beruházást jelent, ami tízezer új munkahelyet teremt Magyarországon - mutatott rá Putyin.
   
A kőolaj- és földgázipari együttműködést illetően kiemelte, hogy a Magyarországon felhasznált szénhidrogének jelentős része Oroszországból származik, és Magyarország megbízható tranzitországa a Nyugat-Európába irányuló orosz energiahordozóknak. A Mol magyar olajipari vállalat sikeresen részt vesz nyugat-szibériai kőolajlelőhelyek feltárásában és működtetésében, és arra készül, hogy növelje a kitermelést, amelynek szintje jelenleg évente 590 ezer tonna.
   
Az orosz elnök elmondta, hogy megállapodtak az ipari együttműködés fokozásáról a a technológia-intenzív ágazatokban. Az eredményeket sorolva megemlítette, hogy Oroszországban újítják fel a budapesti metrószerelvényeket, orosz és magyar vállalatok közösen indultak vasúti vagonok kiírására kiírt tenderen harmadik országban, magyar vállalkozások aktívan működnek Oroszország gyógyszeriparában és agráripari szektorában. A 19 magyarországi megye több mint 50 oroszországi közigazgatási egységgel alakított ki közvetlen együttműködést, amit támogat az orosz vezetés.
   
Putyin méltatta a kulturális, tudományos és oktatási téren kialakult együttműködést is, megjegyezve, hogy élénkül az orosz nyelv iránti érdeklődés Magyarországon.
   
A budapesti tanácskozáson szó esett európai és globális kérdésekről is. Az orosz elnök részletesen ismertette Moszkva álláspontját a kelet-ukrajnai eseményekkel és a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Putyin elmondása szerint a magyar miniszterelnökkel egyetérttek abban, hogy erősíteni kell az együttműködést, egyesíteni kell az erőfeszítéseket a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.
   
"Egyetértettünk abban, hogy egyesíteni kell erőfeszítéseinket" - jelentette ki az orosz elnök, és egyúttal reményét fejezte ki, hogy a közel-keleti térség problémáinak megoldása hozzá fog járulni az európai migrációs válság enyhüléséhez.
   
Az ukrán helyzetet firtató kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin az ukrán vezetést tette felelőssé a kelet-ukrajnai konfliktus kiéleződéséért. Azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy nem hajlandó betartani a minszki megállapodást, és ő provokálta ki a válság mostani kiéleződését, aminek több oka is van. Putyin az okok között elsőként említette, hogy az ukrán vezetésnek pénzre van szüksége. Ezt a pénzt a nyugati országoktól igyekszik beszerezni, és ezért egy állítólagos agresszió áldozatként igyekszik feltüntetni magát.
   
Putyin hangsúlyozta azt is, hogy nézete szerint az ukrán gazdaság-, illetve szociális politika csődöt mondott. Ezért igyekszik elhallgattatni az egyre inkább teret nyerő ellenzéket, és erre ürügy a konfliktus kiélezése.
   
Az orosz elnök úgy vélte, hogy az ukrán vezetésnek nem áll érdekében a minszki megállapodásban foglaltak megvalósítása. Ezért keresi az ürügyet arra, hogy felmondhassa a megállapodást - fogalmazott Vlagyimir Putyin, aki szerint mindez hozzájárult a konfliktus fellángolásához.
   
Putyin kijelentette: arra számítanak, hogy a racionálisan gondolkozó erők Ukrajnában, illetve a világ más országaiban nem fogják hagyni, hogy ez a helyzet tovább éleződjön, éppen ellenkezőleg, rákényszerítik az ukrán vezetést a minszki megállapodás végrehajtására.
   
A gázszállítás kérdéséről szólva Putyin kijelentette, hogy Magyarország megbízható, fizetőképes, stabil partner, és az orosz földgáz "mindig 100 százalékosan és megbízhatóan" meg fog érkezni a magyar piacra. Rámutatott, hogy Magyarországra érkezhet földgáz az Északi Áramlat és a Török Áramlat gázvezetéken keresztül is, és nem kizárt az ukrán útvonal sem. Leszögezte, hogy Moszkva nem tűzött ki politikai célt arra vonatkozóan, hogy az orosz gáz ne Ukrajnán keresztül érkezzen, erre van lehetőség, ha ez az útvonal gazdaságilag kifizetődő és megbízható.
   
"Mi is érdekeltek vagyunk az együttműködésben. Keresni fogjuk a módját annak, hogy a gázszállítások megvalósuljanak. Szeretnénk politikamentessé tenni ezeket a kérdéseket, amelyek tisztán gazdasági jellegűek. Hangsúlyozom, hogy semmilyen irány nincs kizárva, Bulgária sem, amely engedett az Európai Bizottság nyomásának, de ha meggondolja magát, újra tárgyalhatunk az ügyről. De biztosítékokat szeretnénk arra nézve, hogy az orosz vállalatok nem fognak veszteségeket szenvedni nem megfontolt döntések miatt" - hangsúlyozta az orosz elnök.