A kényszeralkuk időszaka jön Hollandiában

Túlnyerte magát a Mark Rutte holland miniszterelnök vezette Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), de nem eléggé ahhoz, hogy kompromisszumok megkötése nélkül alakíthasson újra kormányt. A hatalmas, 82 százalékos részvétel mellett zajló szerdai parlamenti szavazás igazi tétje az volt, hogy a bevándorlás- és iszlámellenességéről ismert Geert Wilders szélsőséges Szabadságpártja (PVV) milyen támogatást ér el.

Korábbi közvélemény-kutatások szerint fej fej mellett haladt Rutte és Wilders, végül a hét végén a törökökkel szemben kirobbant botrány európai módon történő kezelése az utóbbi malmára hajtotta a vizet. Végül Ruttéék 33, a Nexittel is riogató Wildersék pedig 20 mandátumhoz jutnak a 150 fős holland parlamentben. Most az osztozkodás és a koalíciós kényszeralkuk időszaka következik a parlamentbe jutó 13 párt között, s csak az biztos, hogy Wilders pártja nem kerülhet a Hollandiát a következő években irányító szövetség tagjai közé, tőlük ugyanis már előzetesen is minden politikai szereplő elhatárolódott.

A jobboldali liberális Rutte győzelme nem okozott felindulást az amszterdami tőzsdén, az AEX index az urnazáráskor 0,31 százalékos pluszban állt. Az indexet az utóbbi időben valóban a politika mozgatta, ám nem a holland, hanem az amerikai: Donald Trump novemberi győzelmével 454 pontról indult a részvénypiaci rali, amely nem ért még véget: az AEX 14 százalékos emelkedés után most 516 pont környékén jár. Csütörtök délben, a mandátumarányok tisztázódása után is szerény, egy százalékon belüli erősödést láthattunk, jelezve, hogy a voksolásnak jóval nagyobb volt a politikai, mint a gazdasági tétje.