A magyarok a legdepressziósabbak az Európai Unióban

Az Eurostat legfrissebb felmérése szerint Magyarország felnőttjeinek 10,3 százaléka szenvedett depressziótól 2014-ben, ezzel az Európai Unió vizsgált országai közül mi lettünk a legdepressziósabbak.

Összesítésben a lista második helyén a Portugálok végeztek (10,1 százalék), a harmadik helyre Svédország (9,2 százalék) került. A lista sereghajtójává 3,2 százalékot elérve Csehország vált, így messze elmaradt az EU átlagától, amely 6,8 százalékot tett ki.

[caption id="" align="alignleft" width="768"] A depressziós magyar férfiak száma megelőzte Németországot Fotó: AFP[/caption]A kutatás eredményeiből megállapítható: a hölgyek alapvetően a depresszióra nagyobb arányban hajlamosak, mint a férfiak. Amíg a hazánkban élő hölgyek összességében 12,1 százalékot szerezve a második helyen végeztek a 13,8 százalékot elérő Portugália mögött (harmadik helyre a svéd nők futottak be 11 százalékkal), addig a férfiak 8,4 százalékot elérve majdhogynem toronymagasan nyerték meg saját listájukat.

A depressziós magyar férfiak száma így megelőzte Németországot (8,4 százalék), és az Egyesült Királyságot is (7,4 százalék). A kategória utolsó helyén Litvánia végzett (2,4 százalék), így a legkevésbé a litván férfiak küzdenek a depressziós betegséggel.

Érdekes, hogy Magyarországon az OEP összesen mintegy 420 pszichiátriai kórkép kezelésére használt gyógyszert támogat. A közösségi hozzájárulás a készítmények árának átlagosan 83 százalékát fedezi. Az antipszichotikumokból, antidepresszánsokból évente átlagosan 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészségbiztosító 2013-ban összesen közel 29 milliárd forintot fordított.

A felmérés rámutatott: minél magasabban képzett valaki, annál kevésbé valószínű, hogy depressziós lesz. A felmérés szerint ugyanis az általános iskolát végzettek körében dupla akkora a depressziós tünetekkel küzdők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. Hazánkban a legfeljebb általános iskolát végzettek 21,8 százaléka és az érettségivel rendelkezők 9 százaléka, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 4,8 százaléka válik élete során depresszióssá.

Az Eurostat kutatása ezen felül azt is kiderítette, hogy a jövedelemi viszonyokkal is összefügg a depresszió előfordulása: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók körében sokkal többen észlelik a depresszió tüneteit, mint a legfelsőben. Hazánkban ezek az arányok 22,1 és 4,2 százalék, vagyis a legszegényebbek körében ötször gyakoribb a depresszió.

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, tavaly elkészült Magyarország boldogságtérképe, amely szerint többek között a nők, a kistelepüléseken élők, a 30-50 év közöttiek, a családosok és diplomás nyugat-magyarországiak a legboldogabbak. A kutatásban részt vevő nők mindenhol boldogabbnak vallották magukat, de az is látszik, hogy minél kisebb egy település, annál derűsebben látják a világot a lakói, illetve, hogy a magyarok 12,3 százaléka sorolható azok közé, akik a mentális egészség csúcsán vannak.

Boldogabbak a diplomások, a nyugat-magyarországiak, illetve azok, akik hatékonyan kezelik a stresszhelyzeteket és az átlagosnál jobb képességekkel rendelkeznek a boldogságteremtés és a boldogság fenntartása terén. A párkapcsolatban élőknek is több öröm jut az életben, a legboldogabbak pedig egyértelműen a nagycsaládosok; minél több gyerek van egy családban, annál elégedettebbek az életükkel. A legboldogtalanabbak Nógrád, Heves, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők - derült ki a tavalyi boldogságtérképből.

Érdekes, hogy Magyarországon az OEP összesen mintegy 420 pszichiátriai kórkép kezelésére használt gyógyszert támogat. A közösségi hozzájárulás a készítmények árának átlagosan 83 százalékát fedezi. Az antipszichotikumokból, antidepresszánsokból évente átlagosan 11 millió doboz fogy, a támogatásokra az egészségbiztosító 2013-ban összesen közel 29 milliárd forintot fordított. A depressziós magyar férfiak száma megelőzte Németországot Fotó: AFP -->