Mindenképpen maradni akar a CEU

Kiemelte: a magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar-amerikai kapcsolatokat. Diszkriminatívnak tartotta a feltételek teljesítésére a 2018 februári határidőt is.

Az elnök-rektor szerint vissza kell vonni a törvényjavaslatot, amely őket veszi célkeresztbe, támadja nem csak az intézmény, hanem a magyar felsőoktatás akadémiai szabadságát. Szerinte más megoldást kell találni. Jelezte: készek a párbeszédre a kormánnyal, ugyanakkor szerintük a javaslat benyújtásával "megtört" a bizalom. Nem szeretnék növelni a feszültséget, de visszavonulót sem fognak fújni - jelentette ki a rektor, aki azt ígérte: az összes jogorvoslati lehetőséget igénybe veszik majd.

Michael Ignatieff kitért arra is, hogy Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyását adta működésükre, és az egyetem mindig is tiszteletben tartotta a törvényi eljárásokat, legyen szó vízumról, munkavállalói engedélyről vagy adófizetésről.

Megjegyezte: a törvényjavaslatot nem előzte meg konzultáció, "tegnap este hirtelen nyújtották be". Úgy fogalmazott: a kormány semmibe veszi a hozzájárulásukat a magyar tudományos élethez, nemzetközi kultúrához. A rektor kitért arra is, hogy kiemelkedő nemzetközi, tudományos helyezéseket értek el, valamint felhívta a figyelmet a társintézményekkel való együttműködésre.

Az elnök-rektor jelezte: az Amerikai Egyesült Államok vezetése kifejezte teljes támogatását, New York állam volt kormányzója szintén kiállt az intézmény mellett, ahogy Kanada nagykövete is.

Az ügyben szerdán nyilatkozatot adott ki a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője. David Kostelancik azt írta: az Egyesült Államok nagy aggodalommal tekint a magyar kormány által kedden benyújtott törvénymódosítási javaslatra, amely súlyosan akadályozná a Közép-európai Egyetem működését Budapesten.

Az ügyvivő közölte: magyarok ezreit oktatta és alkalmazta az egyetem, amely az Egyesült Államokban és Magyarországon is rendelkezik akkreditációval. "Elsőrangú felsőoktatási intézmény, kiváló hírnévnek örvend Magyarországon és szerte a világon, a tanszabadság fontos központja a térségben" - jellemezte az egyetemet.

A CEU az amerikai-magyar kapcsolatok sikertörténete, amely erős kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban - hangsúlyozta, hozzátéve: országa ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az egyetem működését vagy függetlenségét.

Palkovics László oktatási államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Az államtitkár hivatkozva az Oktatási Hivatal külföldi intézményeket érintő vizsgálatára jelezte: a tapasztalatok nyomán módosítják a felsőoktatási törvényt, és feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez utóbbi minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az oktatási államtitkár hangsúlyozta: minden intézménynek meg kell felelnie a hatályos magyar törvényeknek, "nincs olyan egyetem, nem szabad lennie olyannak Magyarországon, aki a törvények felett állónak képzeli magát, ez igaz egyébként valóban a Soros-egyetemre, a CEU-ra is".

További pontosításként említette, hogy az itt folytatni kívánt képzés és oklevél államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek minősüljön.

A CEU háttéranyaga szerint az intézmény 25 éve van jelen Magyarországon, 8 mester és 2 doktori programja akkreditált, több mint 600 magyar munkavállalót foglalkoztat, évente mintegy 1800 hallgató tanul itt, közte közel 400 magyar diák. Álláspontjuk szerint a Közép-európai Egyetem kettős identitása lehetővé teszi, hogy Magyarországon és az Egyesült Államokban is akkreditált képzéseket nyújtson.