A Szovjetunióban szociális lakásprogram keretében tömegesen építettek ötszintes lakótelepi házakat Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején. Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, erősen elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el „hruscsovkáknak”. A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető a „hruscsovkák” lakásainak alapterülete és mintegy 1,6 millió ember él bennük. Februárban Vlagyimir Putyin elnök is támogatásáról biztosította Oroszország legnagyobb szabású településrendezési tervét. Ennek keretében két éven belül, 2017-2018-ban lebontanák az elöregedett házakat, lakóikat pedig lehetőleg ugyanabban a kerületben felépülő új házakba költöztetnék.
A vasárnapi tiltakozás szónokai a moszkvaiak „deportálásának” nevezték a projektet és úgy vélekedtek, hogy azzal a politika egy „gigantikus piramisjátékot” indít el az építkezési vállalatok számára. Jelene Ruszakova, a Gagarinszkij kerület képviselője közölte, hogy az ügyben az orosz alkotmánybírósághoz vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) kíván fordulni.
A projekt azért váltott ki felháborodást, mert az Állami Duma elé március elején beterjesztett, és első olvasatban már el is fogadott vonatkozó törvénytervezet bírálói szerint nem biztosítja a lebontandó házak lakóinak jogvédelmét. Egyebek között azért, mert megsérti a tulajdonjogot és korlátozza bírósági jogorvoslat lehetőségét.
A városvezetés május elején tette közzé annak a 4566 moszkvai és a főváros vonzáskörzetéhez tartozó háznak a listáját, amelyek lakóinak hétfőtől kezdődően szavazniuk kell arról, hogy beleegyeznek-e az ingatlan lebontásába. A lajstromba azonban nemcsak „hruscsovka” panelházak, hanem téglaépítésű „sztálinkák”, sőt, még a forradalom előtti időkből származó épületek is bekerültek, leromlott állapotú munkásszállók viszont nem. Szobjanyin pénteken közölte, hogy lebontásokról rendelkező fővárosi törvénytervezeten jelentős módosításokat hajtottak végre. Egyebek között a lakók bíróságon támadhatják meg a házuk lebontására vonatkozó határozatot, amit a jogszabály-tervezet eredeti változata nem tett lehetővé.
A vasárnapi megmozduláson a rendőrség szerint 8, a szervezők szerint pedig mintegy 20 ezren vettek rész. Többen, akik rész kívántak venni a rendezvényen, közösségi oldalakon arra, panaszkodtak, hogy a hatóságok zsúfoltságra hivatkozva nem engedték őket a tüntetés helyszínére. Alekszej Navalnij ellenzéki politikust a rendőrség távozásra kényszerítette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.