Elúszni látszik a Duna vonzereje

Két ütemben kerülhet fel a világörökségi jegyzékbe a nyolc országon át folyó Duna, a Római Birodalom egykori határa (limese) mentén fekvő területek láncolata. Elsőként Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország adja be 2018 januárjában a közös pályázatát, amelyre 2019 nyarára várják az UNESCO támogató döntését. A 65 magyarországi helyszínre kidolgozott, több mint kétezer oldalas turisztikai terv már a kormány asztalán van, a tízéves egyeztetés munkája nyomán összeállt, részletes program megvalósítása 120 milliárd forintot igényel – hangzott el a tegnap megrendezett Duna-limes-konferencián. Visy Zsolt miniszteri biztos, aki a rendező Magyar Limes Szövetség elnökeként nyitotta meg a konferenciát – majd összeférhetetlenség miatt lemondott a szövetségi tisztségéről –, jelezte, hogy a Ginop programból öt vidéki helyszín, Nyergesújfalu, Szőny, Dunaújváros, Paks és Kölked vonzerőfejlesztésére 1,5 milliárd forint van, és további 1 milliárd forintra pályázhat öt Pest megyei és négy budapesti római kori helyszín a Vekopból.

A Duna-limes 417 kilométeres magyarországi területe a korábbi szabályok szerint önállóan is világörökségi helyszín lehetett volna, most azonban már csak az érintett országok közös pályázatával lehet az. Miután az alsó szakaszon fekvő négy ország még csak most kezd a felkészüléshez, nem akarták kockáztatni, hogy itt is újból kelljen mindent kezdeni, ezért lesz két ütemben beadva a védettségi kérelem – tudta meg a Világgazdaság. A magyar területek időközben mégis veszélybe kerültek, de nem a védettség miatt, hanem éppen a várható cím miatt. A 2019-re esedékes UNESCO-döntés nyomán jelentősen megugrik majd a vendégforgalom, aminek hasznából csak akkor lehet profitálni, ha felkészülnek a települések és a vállalkozók – hívta fel a figyelmet a veszélyre Hirschberg Attila, a Magyar Limes Szövetség ügyvezető elnöke. Példaként említette Pannonhalmát, ahol nem tudták kihasználni a világörökségi címmel járó fokozott érdeklődést.

A Duna 2,5 ezer kilométeres part menti sávja páratlan turisztikai utazási lehetőséget kínál szárazföldön, vízen, gyalog, biciklivel, lóval és kocsival. A miniszteri biztos a Világgazdaság kérdésére kifejtette: a folyón közlekedő szállodahajókat is be szeretnék vonni a római limes területén feltárt attrakciók bemutatásába, miután a Dunán sok helyen vannak kikötésre alkalmas területek. Karsai Árpád turisztikai szakértő hangsúlyozta: a romokon sétáltatni a vendégeket nem elég, de a Duna mentén már most is jóval több lehetőség van ennél, és az UNESCO-jelölés vendégszámrobbanást hoz. A római kor trendi, érdekli az embereket. A magyar határhoz közeli burgenlandi Carnuntum, ahol élményvárost építettek a romokra, évi 160 ezer vendéget fogad jó marketinggel, a budapesti Aquincum meg a turizmus pörgése idején sem többet, mint 45 ezret.