Évekig tartott, de nyert a német óriás ellen a magyar feltaláló

Oroszi László 17 évvel ezelőtt egy reklámban vette észre: David Beckham mosolyog az általa tervezett, de egy világmárka logójával ellátott cipővel. Meglepődött, de rögtön összeállt fejében a történet. A cipőt korábban Magyarországon és Németországban is tesztelték.

A gyártó cég kért is egy mintapéldányt belőle 1998-ban, aztán megbízottai eljöttek Martfűre is. Azt mondták, cipőalkatrészek gyártásában működnének együtt. Később világos lett, csak a fejlesztések érdekelték őket. Legközelebb már a reklámban és egy márka­boltban látta viszont a cipőt Oroszi László. Négyszeres áron, mint amenyiért a martfűi cipőket árulták. 1954 óta ez volt a legnagyobb fejlődés a futballcipők történetében. A 2000-es párizsi Eb-n és a 2002. évi koreai vb-n is ezekben a cipőkben játszott a játékosok többsége, Oroszi találmányában.

Az elején kell jogászkodni, nem a végén

Lantos Mihály európai szabadalmi ügyvivő, aki Oroszi Lászlót is képviselte a pereskedésben, azt mondta: mindenki az elvárható magatartást tanúsította. A sportszergyártó mindent megtett, hogy ne kelljen fizetnie, a feltaláló pedig azért tett meg mindent, hogy ne csapják be ennyire pofátlanul.

„Ha Oroszi László egy minden hájjal megkent jogász lett volna, Németországban kezdte volna a pert, vagy titoktartási nyilatkozatot íratott volna alá a német céggel, jobban járt volna, de, mint tudjuk, a feltételes múlt időnek nincs értelme. Utólag mindig okosabbak vagyunk, de amit egyszer már elrontottunk, nehezebb helyre­hozni. A megítélt összeggel nem vagyunk elégedetlenek, de azért hozzátartozik, hogy ennél lényegesen több pénzt kértünk. Egy sportmarketing-szakember, aki szakértőként szerepelt az ügyben, azt nyilatkozta a bíróság előtt, hogy a német cég a világban 731-szeres hasznot szerzett a magyar cég hasznához képest, és csak hazánkban 481 millió forintot keresett ezen a cipőn.”

Lantos Mihály szerint sok tanulsága van az ügynek. Például, hogy az új polgári perrendtartás, amely januártól lép majd életbe, sokkal szigorúbban szankcionálja a határidők betartását, nem lehet tizenévekig elhúzni egy ilyen ügyet. Ez azt is jelenti, hogy mindenkinek jobban észnél kell lennie a hasonló szabadalmi ügyekben rögtön az elején, és külföldön is különös gondot kell fordítani a megfelelő oltalomszerzésre.

A következő években egyre több szabadalom lehet

„A nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentések száma 600 és 700 közötti, tavaly például 5 százalékkal volt több az előző évhez képest – mondta Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának műszaki elnökhelyettese. – Általános tapasztalat, hogy az iparjogvédelmi tudatosság a magyar kis- és középvállalkozások esetében nagyon alacsony.”

A sok magyar találmány és Nobel-díj, valamint az általános vélekedés ellenére Magyarország évek óta a mérsékelt innovátorok csoportjában foglal helyet, olyan országokkal egyetemben, mint Olaszország, Csehország, Spanyolország, Görögország, Észtország. Csak érdekességként: a környező országok közül Szlovéniában és Szerbiában mintegy 200-200, Szlovákiában 300, Csehországban 1000, Ausztriában 4000, míg Lengyelországban 5000 körüli szabadalmat jelentenek be.

A legtöbb bejelentés nanotechnológiai

A legtöbb szabadalmi bejelentés motorokra, berendezésekre és műszerekre érkezik, az ágazatokat tekintve pedig a gyógyszer-technológia és az orvosi műszerek területén a legmagasabb – mondta Farkas Szabolcs. – Egyre több nano­technológiai találmány születik. A bejelentések mintegy 60 százaléka egyénektől, a többi intézményektől származott.

A magas egyéni bejelentői arány évek óta jellemző, ennek oka pedig a nagyvonalú díjkedvezményrendszer, amelynek eredményeként az egyéni bejelentők, amennyiben azonosak a feltalálóval, olyan díjkedvezményekben részesülnek, ami egyedülálló Európában.

Üvegbeton – a magyar innováció szimbóluma

Az utóbbi évek legjelentősebb találmányai között tartják számon Losonczi Áron fényáteresztő betonját. Az „üvegbeton” – amelyet egyre szélesebb körben használnak az építészetben – a magyar innováció szimbóluma is lett. Losonczi Áron 2002-ben védette le szabadalmát, majd évekig harcolt az üvegbeton hamisítói ellen, a szabadalmi jogvita végül a csongrádi feltaláló sikerével zárult. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti úgynevezett felszólalási eljárásban a Felszólalási Tanács úgy döntött, hogy érvényben marad Losonczi Áron szabadalma, a korábbi szabadalombitorlókkal pedig sikerült licenc­megállapodást kötni.