Az egyik legintenzívebb hőhullám volt idén nyáron: mi lesz a jövőben?

Az idei nyár időjárása eddig összhangban alakult a régiónkat érintő éghajlati változásokkal: voltak tartós, erős hőségperiódusok, majd ezeket rendszerint heves zivatarok, szélviharok zárták. Az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-étől augusztus 6-aig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt. Csak egy 2007-es hőhullám során volt ennél nagyobb a forróság.

Idén nyáron már két hőhullámos időszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú, július 31-étől augusztus 6-áig pedig a legmagasabb fokú hőségriadó kihirdetésére is szükség volt. Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-étől három napon keresztül ismét nagy forróság jellemezte a régiót.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett – jegyezték meg az elemzésben. Hozzátették: az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hőmérsékletekhez köthető szélsőségek gyakoribbá válása.

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok. Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet a 35 fokot is meghaladja: a közeljövőben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatóak extrém hőmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoriabbak lesznek a jövőben.

Hangsúlyozták azt is, hogy az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúl és a magasabb hegyvidékek felett várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól. Az emberi szervezetre nagy megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napokból álló hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. sz. második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók – olvasható az elemzésben. A meteorológusok hozzáfűzték, hogy az éghajlat természetes változékonyságából adódóan továbbra is számítani lehet a múltbeli értékeknél hűvösebb nyarakra is, de már ritkábban.