Egy új koreai háború destabilizálná a régiót

Retorikai kirohanásnak tartja az észak-koreai fenyegetéseket Csoma Mózes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Koreai Tanszékének vezetője, aki úgy fogalmazott: ki van zárva, hogy a távol-keleti rezsim megelőző csapást mérjen az Egyesült Államokra. Az észak-koreaiak célja, hogy az amerikai vezetés legitimálja a koreai hatalmat és a Kim családot – tette hozzá a szakértő. Mindkét oldal tisztában van az erőviszonyokkal, de azzal is, hogy egy katonai beavatkozás hosszú évekre olyan válsággóccá alakítaná Észak-Koreát, amelyhez képest akár a szíriai konfliktus is eltörpülne. Több millióan veszítenék életüket, az óriási menekülthullám pedig destabilizálhatná az egész régiót – érvelt Csoma Mózes. Ráadásul, mint mondta, ezt a legutóbbi kínai–amerikai csúcson a kínai elnök el is magyarázta Donald Trumpnak. Észak-Koreát nem lehet könnyen leradírozni a térképről – tette hozzá.

https://www.vg.hu/kozelet/kitorhet-haboru-eszak-korea-mar-honap-kozepen-tamadhat-571523/

Az 1950-es évek óta az az északi rezsim egyik doktrínája, hogy lesz még egy koreai háború. A katonai kapacitásokat, kórházakat, iskolákat, egész kisvárosokat költöztettek a föld alá, hegyek gyomrába, hogy egy átfogó katonai csapás esetén is működőképes maradjon a rezsim. Egy Kim Dzsongun elleni merénylet vagy egy kifejezetten rá irányuló katonai csapás sem járna sok eredménnyel, hiszen egy több száz főből álló katonai és politikai nómenklatúra áll a vezető mögött. A nukleáris fegyverek bevetéséről sem csak egymaga dönt – hangsúlyozta a szakértő.

A 2000-es évek koreai–amerikai enyhülésében szerepe volt annak, hogy a leköszönő Clinton-kabinet konstruktívan és udvariasan fordult az északi vezetés felé, az északiak pedig moratóriumot hirdettek saját rakétakísérleteikre – mutatott rá a szakértő. A mostani fenyegetőzésnek is ez a célja, a másik fél tárgyalóasztalhoz ültetése.