Fájni fognak az amerikai szankciók Venezuelának

Az Egyesült Államok előre kilátásba helyezte a büntetőintézkedéseket annak megtorlásaként, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök a nemzetközi nyomás ellenére újabb lépést tett hatalmának koncentrálása felé. Az olajár részben emiatt reggel közel kéthavi csúcsra emelkedett, a Brent hordónként 33 centtel, 52,8 dollárra drágult.

Az amerikai szankcióknak csak a mértékük kérdéses azok után, hogy vasárnap megválasztották Venezuelában az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjait. A szavazást bojkottálta az ellenzék, a választói részvételről élesen eltérnek az adatok. Hivatalos források szerint több mint nyolcmillióan szavaztak, az ellenzék azonban állítja, hogy legfeljebb 2-3 millióan vettek részt a voksoláson, és ezt a nap folyamán üres szavazóhelyiségekről készített fényképekkel bizonyították. Független szakértők 3,6 millióra becsülték a szavazók számát.

Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kolumbia, Panama és Mexikó előre közölte, hogy nem ismeri el a választás eredményét.

Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, amelynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. Ám a cél valójában az, hogy megszabaduljanak az ellenzéki többségű parlamenttől, s olyan széles körű hatalmat biztosítsanak Madurónak, amilyennel még elődje és mentora, Hugo Chávez sem rendelkezett.

Az amerikai kormányzat előre figyelmeztetett, hogy a vasárnapi szavazás lesz a vörös vonal, amelyet Maduro nem léphet át. Washington már a múlt héten szankciókat vezetett be a venezuelai elnök tizenhárom jelenlegi, illetve egykori minisztere ellen. Befagyasztották az Egyesült Államokban lévő bankszámláikat, és megtiltották a számukra, hogy üzleti kapcsolatot tartsanak fenn amerikai állampolgárokkal. A szankcióval sújtottak egyike Tibisay Lucena Ramírez, a Maduro által ellenőrzött Nemzeti Választási Tanács elnöke, aki segített megszervezni a vasárnapi szavazást. Ez már a harmadik alkalom volt a Trump-kormány januári hivatalba lépése óta, amikor büntetőintézkedéseket hoztak venezuelai illetékesek ellen – emlékeztetett a CNN.

Februárban Tareck El Aissami alelnököt büntették hasonlóképpen, májusban pedig a legfelső bíróság nyolc, Maduro által kinevezett tagját.

Washington büntetése nagyon fog fájni Venezuelának. Az ország külföldi devizabevételeinek 95 százaléka nyersolajeladásból származik, és az Egyesült Államok a legnagyobb partnere, amely ráadásul készpénzzel fizet. A májussal végződött egy évben az amerikaiak 10,2 milliárd dollár értékben vásároltak olajat Venezuelából, ennél többet csak Szaúd-Arábiából és Kanadából importáltak.

Mivel az USA önmagát nem akarja büntetni, szakértők szerint a legsúlyosabb szankció, a venezuelai olajszállítások elleni embargó nincs napirenden. Elképzelhető viszont az amerikai nyersolaj és a feldogozott olajtermékek szállításának tilalma – értesült a Reuters. Az Egyesült Államok könnyű nyersolajat szállít Venezuelába, ahol azt összekeverik a helyi nehéz nyersolajjal, és visszaszállítják az amerikai piacra.

A szankció azonban kétélű fegyver – figyelmeztetett a CNN. Egyrészt súlyosbítja a venezuelaiak már így is tragikus helyzetét, hisz az országban hónapok óta hiány van alapvető élelmiszerekből és gyógyszerekből. Másrészt oda vezethet, hogy az Egyesült Államokban emelkedni fog a benzin ára, Venezuela ugyanis sokkal olcsóbban adja az olajat az amerikaiaknak, mint ahogy ahhoz a piacon hozzájuthatnak. Kérdés, hogy Trump ezt megkockáztatja-e.

A venezuelai gazdaság helyzete az amerikai szankciók nélkül is tragikus. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) július végi előrejelzése szerint a GDP az idén 12 százalékkal csökken majd; három hónapja még 7,4 százalékos visszaesésre számítottak. Tavaly az IMF becslése szerint 18 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Az ország tovább halad a hiperinfláció felé, a valutaalap áprilisban 2017-re 720, 2018-ra pedig több mint 2 ezer százalékos pénzromlást jelzett.