Trump és Kim háborúba sodorják a világot?

A háborús retorika félelmeket gerjesztett egy kiszámíthatatlan eszkalációval vagy egy veszélyes téves számítással szemben, amely háborús konfliktust válthat ki a Koreai-félszigeten, halottak százezreivel. Miközben az észak-koreai propaganda általában drasztikus megfogalmazásokat használ, a mostanihoz hasonló, ennyire harcias kijelentések amerikai elnök részéről ritkaságszámba mennek. Mint amerikai tömegtájékoztatási eszközök kiemelik, hasonló szélsőséges szóválasztást csak Harry Truman engedett meg magának 1945-ben, amikor Hirosimára ledobták az amerikai a atombombát és Truman a japánok kapitulációját követelte, különben

romboló tűzeső hull rájuk a levegőből, olyan, amilyet a Föld még nem látott.

Trump harcias szóválasztását az Egyesült Államokban sok birálat érte. John McCain republikánus szenátor Trumpot visszafogottságra intette. „Az általam ismert nagy vezetők nem fenyegetőznek addig, amíg nem állnak készen a cselekvésre” – mondta McCain az amerikai KTAR rádióadónak.

Nem vagyok biztos abban, hogy Trump elnök már készen áll a cselekvésre, csak közelebb viszi az Egyesült Államokat egy veszélyes konfrontációhoz

- hangsúlyozta McCain. Más bírálók arra hívták fel a figyelmet, hogy Trump kockára teszi az Egyesült Államok szavahihetőségét.

Történészek arra hívják fel a figyelmet, hogy az amerikai elnökök általában óvatosan bánnak a szavakkal, nehogy egy válság szükségtelenül elmérgesedjen. Trump az észak-koreai vezető szintjére süllyed, ha a hangvételben közelít hozzá. Egyesek viszont az „elrettentés üzenetét” vélték kiolvasni Trump szavaiból, míg mások attól tartottak, hogy Trump „veszélyes ösvényre” tért. Nem volt világos, hogy az amerikai elnök spontán nyilatkozatot tett, vagy megfogalmazását átgondolta.

Eddig ez a verbális ütésváltás jelenti a csúcspontot abban a válságban, amely az interkontinentális rakétákkal végzett észak-koreai kísérletekkel eszkalálódott. Növekszik az aggodalom amiatt, hogy Phenjan haladást ér el a nukleáris robbanófejekkel. Az Egyesült Államok és Japán abból indul ki, hogy Észak-Korea időközben képessé vált kisebb nukleáris robbanófejekkel ellátni rakétákat, interkontinentálisokat is, amelyek az Egyesült Államokat is elérhetnék. Szakértők mindenesetre arra mutatnak rá, hogy nem csak a robbanófejek miniatürizálásáról van szó, hanem arról is, hogy képesek-e megmaradni akkor, amikor a rakéta visszatér a Föld légkörébe.

A helyzet a Koreai-félszigeten nagyon veszélyes

- jelentette ki a pekingi pártfőiskola szakértője, Csang Lien-kuj. Észak-Korea már atomhatalomnak tekinti magát, s nem akar ettől a státustól megválni. Phenjan azonban nagyon közel kerül a „vörös választóvonalhoz”, az Egyesült Államok biztonságának veszélyeztetéséhez. Az észak-koreai atom- és rakétaprogramban elért haladás miatt „ketyeg az óra”, a szankciókkal nem értek el hatást.

Egy német Észak-Korea-szakértő szerint a kölcsönös fenyegetőzések ellenére sem áll fenn a háború „közvetlen veszélye” Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Eric Ballbach, a berlini Freie Universitaet szakembere a dpa hírügynökségnek szerdán úgy nyilatkozott, hogy egy Észak-Koreára mért katonai csapás több szempontból sem problémamentes. Nem világos például, hogy pontosan hol épült ki az ország nukleáris infrastruktúrája. „Azt tudjuk, hogy a föld alá rejtették. Precíziós csapásnak csak akkor lenne értelme, ha tudnánk a pontos elhelyezkedést” – jegyezte meg Ballbach.

Másodszor: olyan háborúról lenne szó, amely világ egyik gazdaságilag legdinamikusabb régiójában zajlana. Hatása messze túlterjedne a kelet-ázsiai régión, „ahol Dél-Korea, Japán, Kína és stratégiailag nézve az Egyesült Államok gazdasági tere is metszi egymást. Harmadszor: katonai akció esetén abból kellene kiindulni, hogy Észak-Korea visszavágna. Tekintettel arra, hogy Észak-Korea hadigépezetének nagy részét a Dél-Koreától elválasztó vonal mentén állomásoztatja, el lehet képzelni, milyen drámai következményekkel járna az ilyen akció, az emberveszteségeket is ideszámítva – fejtegette a szakértő.