Megsínyli az orosz gazdaság a szankciókat

A piacok az elmúlt két hónapban már beárazták az Oroszország elleni újabb amerikai szankciókat, ezért a múlt héten már szinte semmi hatásuk nem volt az árfolyamokra. Ellenkezőleg, a bizonytalanság elmúltával a rubel, a kötvénypiac és a tőzsde is az éledezés jeleit mutatta az olaj drágulásával párhuzamosan. A rubel 0,4 százalékos emelkedéssel a legjobban teljesítők között volt a feltörekvő piaci valuták között csütörtökön, egy nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vonakodva aláírta az új szankciókat. A tízéves államkötvények hozama öt bázisponttal 7,8 százalékra esett. Pénteken pedig a szövetségi statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta, hogy júliusban először került a jegybank 4 százalékos célja alá az éves infláció: 3,9 százalékon állt az éves mutató a júniusi 4,4 százalék után, ami ötéves mélypont. A Reuters szerint a vártnál sokkal jobb adat egyrészt a zöldség- és gyümölcsárak szezonális csökkenésének köszönhető, de szerepe van benne a viszonylag kemény monetáris politikának is, és valószínűleg azzal jár majd, hogy a jegybank a jövő havi ülésén ismét csökkenti az alapkamatot. Az irányadó kamatláb a Reuters által megkérdezett szakértők szerint év végére megközelíti a 8 százalékot.

Inan Demir, a Nomura közgazdásza úgy vélekedett a Reutersnek nyilatkozva, hogy az új amerikai szankcióknak korlátozott hatásuk lesz a makrogazdaságra és a fizetési mérlegre. Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. Oroszország ugyan a világ legnagyobb energiahordozó-exportőreként számíthat a folyamatos bevételekre, de égető szüksége van külföldi tőkére és technológiára. Márpedig e két téren Oroszország a 111. a 138 ország listáján a Világgazdasági Fórum globális versenyképességi jelentése szerint. A szankciók hatására pedig még jobban elszigetelődik majd, és tovább nő a lemaradása. „Egyetlen ország sem tudott gazdasági és technológiai téren felzárkózni a világhoz ilyen izoláltságból” – mondta a Bloombergnek Liza Ermolenko, a Barclays közgazdásza.

A Krím félsziget elfoglalása miatt eredetileg hozott amerikai szankciók orosz számítások szerint évi 30 milliárd dolláros kárt okoztak az országnak 2014-ben és 2015-ben. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint, ha tartósan maradnak a büntetőintézkedések – és mindenki arra számít, hogy évtizedekig is érvényben lehetnek –, akkor ez középtávon a GDP akár 9 százalékos visszaesésével járhat. A kormány 3,1 százalékos GDP-növekedést tűzött ki célul 2020-ra, az orosz jegybank szerint azonban az aligha éri majd el a 2 százalékot. Elemzői várakozások szerint idén a növekedés 1,3 százalékos lesz az elmúlt két év csökkenése után.

Az újabb szankciók miatt az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatai Trump és a Kreml álláspontja szerint is „minden idők legalacsonyabb és egyben nagyon veszélyes” szintjén állnak, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerint Washington egyenesen „teljes körű kereskedelmi háborút” hirdetett Moszkva ellen. Trump és külügyminisztere, Rex Tillerson nem is titkolta, hogy nem örül a kongresszus döntésének. Tillerson, aki az ExxonMobil elnök-vezérigazgatójaként kimondottan jó kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, a hét végén az ASEAN manilai csúcstalálkozóján immár ötödször találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hogy megpróbálkozzon a lehetetlennel, a viszony javításával.

A több mint egyórás tárgyalás után Lavrov újságíróknak azt mondta, Tillerson elsősorban az amerikai szankciókra adott orosz válaszról érdeklődött. Az orosz külügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy amerikai kollégái készek folytatni a párbeszédet. Hozzátette: Oroszország számít arra, hogy a két ország a szíriai rendezés ügyében is kapcsolatban marad egymással mind katonai, mind politikai téren.