Vitathatatlanul megnőtt a hőhullámok gyakorisága

Mintegy száz éve állnak rendelkezésekre pontos feljegyzések arról, hogy az adott helyen milyen a hőmérséklet. Korábban mindez azért nem volt elég alap a globális felmelegedés igazolására, mert a Föld felszínének kétharmadát borító tengereken nem volt olyan sűrű mérőhálózat, mint a szárazföldön. Az utóbbi időben azonban teljesen egyértelműen kirajzolódik az adatokból – köztük a hőhullámok gyakoriságából – az a trend, amelyet globális felmelegedésnek is nevezhetünk – mondta Juhász Árpád.

Szerinte ezért végtelenül szomorú, hogy dugába látszik dőlni az amerikai kilépés miatt a párizsi klímaegyezmény. Ha szkeptikus valaki, elég ránézni a mérési adatokra – jegyezte meg.

Amennyiben nem sikerül megállítani, vagy még tovább nő a szén-dioxid kibocsátás mértéke, az évszázad végére hat fokkal is nőhet a Föld átlaghőmérséklete. Ha sikerül megállítani a kibocsátás mértékét, a klíma még úgyis évtizedekig melegedni fog, a folyamat csak nagy késéssel áll meg – hangsúlyozta Juhász Árpád. A geológus kitért arra is: mérési adatok bizonyítják a tengerszint emelkedését, a tengerek savasodását, a korallzátonyok pusztulását.

Évmilliárdokon keresztül a tenger szabályozta a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségét. A tengeri élő szervezetek hosszú időn keresztül légköri szén-dioxidot kötöttek le, ebből alakult ki például a budai hegyekben is mindenütt látható mészkő. A savasodás pontosan ezt a folyamatot, a tenger ellensúlyozó szerepét akadályozza – fűzte hozzá.