Az euró minimális gyengüléssel, a tőzsdék vegyes mozgással reagáltak a vasárnapi német választás eredményére. A befektetőket aggasztja, hogy hónapokig elhúzódhatnak a koalíciós viták, ami eltereli a figyelmet a Brexit-tárgyalásokról és az integrációjáról. „Merkel legsürgetőbb feladata most nem az, hogy szorosabbra fonja az európai együttműködést, hanem az, hogy koalíciót alakítson, ami hihetetlenül nehéz és időigényes feladat” – idézte a Reuters Oliver Rakaut, az Oxford Economics vezető német közgazdászát.
Forrás: AFP
Angela Merkel pártszövetsége, a CDU–CSU nyert ugyan, de a 33 százalékos eredmény jelentősen elmarad a 2013-ban elért 41,5 százaléktól, és 1949 óta a legrosszabb teljesítménye; akkor 31 százalékot kapott. A második helyen a Szociáldemokrata Párt (SPD) végzett 20,5 százalékkal, és Martin Schulz elnök már vasárnap este bejelentette, hogy nem lépnek ismét nagykoalícióra a konzervatívokkal. Ennek ellenére Merkel hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy megpróbálja bevonni a kormányba az SPD-t.
Harmadik lett 12,6 százalékos eredménnyel a bevándorlóellenes, szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD). A Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7, az SPD-től balra álló Baloldal 9,2, a Zöldek 8,9 százalékot szereztek.
A müncheni központú Ifo gazdaságkutató intézet szerint a választás eredménye tovább növelheti a bizonytalanságot az üzleti életben. „Pillanatnyilag még mindenki meg van zavarodva” – mondta Klaus Wohlrabe, az Ifo közgazdásza, aki szerint nehéz lesz tető alá hozni az úgynevezett Jamaica-koalíciót a CDU–CSU, a szabad demokraták és a zöldek között.
https://www.vg.hu/kozelet/merkel-targyalna-koalicios-jeloltekkel-625783/
Christian Lindner, az FDP vezetője már világossá tette, hogy milyen feltételekkel hajlandó belépni a kormányba. A párt ellenez mindenféle vagyonadót, kizárja a robbanómotorok betiltását, és támogatja a szabadpiacot a technológiai iparágakban. A Deutsche Welle tudósítása szerint Lindner hétfői sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy megszabják a Németországba beengedendő menekültek számát, ami ellentmond a bajor CSU követelésének. Szükségesnek nevezte, hogy visszaállítsák az euróövezet „stabilitásorientáltságát”, és ismét határozottan kijelentette: ellenez mindenféle tervet egy közös euróövezeti költségvetés létrehozására, amelyet arra használhatnának, hogy támogassák az eladósodott tagállamokat. A Morgan Stanley elemzése szerint az FDP az adósságenyhítésért cserébe valószínűleg azt követeli majd, hogy Görögország mondjon le a közös valutáról.
A Zöldek legfontosabb feltétele, hogy az ország teljesítse a párizsi klímaegyezményben vállalt kötelezettségeit, ami önmagában nem jelentene problémát, de több ideológiai kérdésben sem értenek egyet az FDP-vel. Élesek az ellentétek például a környezetvédelem és a magáncégek nyílt támogatása kérdésében. Arról nem is beszélve, hogy a zöld szavazók hagyományosan inkább az ellenzéki szerepet preferálják, különösen akkor, ha konzervatívok vezette kormányról van szó. „A Jamaica-koalíció tagjai között éles viták vannak olyan kérdésekben is, mint a digitalizáció és oktatás, adózás, energetika és uniós politika” – emlékeztetett Ulrich Stephan, a Deutsche Bank vezető elemzője.
Csökken az üzleti bizalom
Németországban váratlanul romlott az üzleti bizalom szeptemberben. Az Ifo gazdasági intézet mintegy 7000 cég megkérdezésével készült felmérésének eredménye szerint az üzleti hangulatindex 115,2 pontra csökkent az augusztusi 115,9-ről. A Reuters által megkérdezett elemzők 116 pontot vártak. „Az eredmény azt vetíti előre, hogy Európa legnagyobb gazdasága a következő hónapokban lassulni fog, a hátszele azonban változatlanul erős” – fogalmazott közleményében Clemens Fuest, a müncheni székhelyű gazdaságkutató intézet elnöke. A csökkenést az okozta, hogy a cégek pesszimistábban értékelik a mostani helyzetüket, és a következő hat hónap kilátásait is. A jelenlegi helyzet megítélését jelző alindex 124,7 pontról 123,6 pontra süllyedt, a kilátások megítélését jelző mutató pedig 107,4 pontra csúszott le az augusztusi 107,8 pontról. | VG
