Schetyna indoklása szerint a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt eltűrte, hogy a legnagyobb lengyel nemzeti ünnepen, a november 11-i függetlenség napján tartott varsói felvonuláson rasszista, antiszemita, idegengyűlölő jelszavak is elhangozzanak, és az ünnep után sem kezelte megfelelően a történteket.
A jobbközép liberális ellenzéki párt bejelentésére a PiS nevében Ryszard Terlecki, a szejm elnökhelyettese reagált, hazugságnak minősítve Schetynának a rasszizmusra, antiszemitizmusra és idegengyűlöletre vonatkozó kijelentéseit. Az indítvány célja Terlecki szerint az, hogy növelje a sikertelen politikát folytató PO népszerűségét.
A bizalmatlansági indítvány fő indokaként használt hagyományos függetlenség menetét idén mintegy 60 ezer ember részvételével tartották meg. A tüntetők által hordozott, rasszistaként értelmezhető transzparensek ügyében a varsói kerületi ügyészség indított nyomozást. Csütörtöki belügyminisztériumi közlés szerint a menetet rögzítő rendőrségi felvételek elemzésekor eddig összesen öt, jogsértőnek minősíthető transzparenst azonosítottak a tömegben.
Az indítványt leghamarabb a szejm december 6-án kezdődő ülésén vitatják meg.
A rasszista jelszavak hangoztatását elítélte közvetlenül a felvonulás után mások között Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és Andrzej Duda államfő is. Kaczynski ugyanakkor lengyelországi viszonylatban „a legmarginálisabb margónak” minősítette az incidenseket, és azt sem zárta ki, hogy provokáció történhetett. A rasszista jelszavaktól a menet szervezői, a parlamenten kívüli úgynevezett nemzeti körök is elhatárolódtak.
A függetlenség napi varsói eseményekre hivatkoztak az Európai Parlament (EP) egyes képviselői is a múlt heti, a lengyel jogállamiságról rendezett vitán. Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt azt mondta, hogy „több ezer fasiszta, újnáci, fehér fajvédő masírozott Varsó utcáin”. Verhofstadt szavai felháborodást keltettek a lengyel társadalom konzervatív részében, határozottan visszautasította őket többek között Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is.
A PO már idén tavasszal is benyújtott egy bizalmatlansági indítványt Beata Szydlo kormányával szemben, ezt a PiS-többségű szejm idén áprilisban elutasította.
A lengyel alkotmány szerint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány feltétele egy miniszterelnök-jelölt előterjesztése. Korábbi bejelentések szerint a PO Grzegorz Schetyna pártelnököt nevezi meg kormányfőjelöltjeként.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.