A gyermekgondozási ellátásban részesülő édesanyák töltik a legtöbb időt háztartási munkával Magyarországon: 1999–2000-ben átlagosan 511 percet, azaz nyolc és fél órát fordítottak házimunkára, 2009–2010-re ez az érték még további 31 perccel emelkedett, így az akkori időráfordítás több mint 9 óra volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal minap publikált tanulmányából.
A másik végponton a tanulók vannak, akik a háztartási teendőkre napi átlagban egy órát fordítanak. Már itt kimutatható a nemek közötti eltérés: a fiúk háromnegyed óránál is rövidebb időt, míg a lányok 76 – illetve tíz évvel később 81 – percet segítettek az otthoni feladatokban.
A legtöbb házimunkát továbbra is a 60–69 éves férfiak és a 30–39 éves nők végzik. Mindkét nem hosszabb időt tölt el háztartási munkavégzéssel a hét végén, mint hét közben. Hét végi munka általában a fűnyírás vagy a porszívózás.
A nők elsősorban tradicionálisan női teendőket látnak el (főzés, mosás, takarítás), míg a férfiak a ház körüli, a kerti (fűnyírás, sövényvágás) és a karbantartási munkákat végzik el.
A saját háztartás ellátására fordított idő 2009–10-ben a férfiak körében átlagosan napi 79 perc volt, a nőknél 185 perc, ami a férfiak esetében 15 perc növekedés 1999–2000-hez képest, míg a nőknél nem változott az időtartam.
Magyarországon a népesség több időt fordít fizetetlen munkára (214 perc/nap), mint fizetett munkára (164 perc/nap) a legutóbbi, 2009/2010. évi időmérleg-felvétel szerint. Ez a munka nemzetgazdaságilag is jelentős, ennek figyelembevételével a GDP értéke körülbelül a negyedével magasabb lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.