A 20 éves nőknél a leggyakoribb az abortusz

A 100 élveszületésre jutó terhességmegszakítások száma 2016-ban elérte a 33-at,

vagyis az arányszám jelentősen elmaradt az eddigi abszolút rekordtól, amely 1964-ben állt be, amikor is ez az érték 140 terhességmegszakítást jelentett – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Terhességmegszakítások című kiadványában.

A kiadvány szerint a rendszerváltást követően a terhességmegszakítások életkor szerinti gyakorisága csökkent, 1990 és 2016 között 60 százalékos volt annak mértéke a nők életkora szerint.

Amíg 1990-ben a 28 éves nőknél volt a leggyakoribb az abortusz, addig 10 évvel később a 22 éveseknél, 2016-ban pedig a 20 éves nők körében.

Az abortuszgyakoriságok maximumának egyre fiatalabb életkorra tolódása kapcsolatban áll a gyermekvállalás és ezen belül az első gyermeküknek életet adó anyák átlagos életkorának jelentős emelkedésével.

A rendszerváltás idején közel azonos nagyságú volt a házas és nem házas nők abortuszgyakorisága, ehhez képest

2016-ban már a nem házas nők terhességmegszakításának gyakorisága csaknem kétszerese volt a házas családi állapotúakénak

– derül ki a KSH kiadványából. Amíg 1990-ben az összes terhességmegszakítás 63 százaléka a házas nőktől származott, addig 2016-ban már a hajadonoké lett a domináns szerep e téren – az összes terhességmegszakítás 70 százaléka tőlük eredt, míg a házasok részaránya alig érte el a 23 százalékot.

Az 1990-es évek elején Budapesten volt a legmagasabb, 2016-ban viszont Győr-Moson-Sopron és Vas megye mellett már a fővárosban volt a legalacsonyabb az abortuszgyakoriság. Az egyes megyékre jellemző lassú és ingadozásokkal tarkított abortuszgyakoriság-csökkenés miatt 2016-ban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt a legmagasabb az ezer nőre számított abortuszgyakoriság – írja végül a KSH.