Az Alkotmánybíróság pontosította a közszereplő fogalmát

A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába – áll az Ab közleményében.

A testület indoklásában arra mutatott rá:

a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése.

Jellemzően nem az a meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, az alapügy felperese – Hajdú Péter televíziós műsorvezető – széles körben ismert, az általa készített, jelentős nézettségű műsorok közéleti kérdésekkel is foglalkoznak. Az indítványozó azért indított peres eljárást a szintén országosan ismert alperes – Puzsér Róbert televíziós újságíró – ellen, mert egy közösségi portálon a felperes által készített műsorokkal kapcsolatban azt írta: a felperes „pszichopata”, „zavaros körülmények között” jutott köztévés szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt általa indított több peres eljárás „egy médiapszichopata jogi terrorja”.

A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy

két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb.

Az indítványozó a bírósági döntéseket támadva fordult az Ab-hez, alkotmányjogi panaszában kifejtve: a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában rámutatott: a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték; történelmi tapasztalat, hogy a korlátozása káros társadalmi következményekkel jár.

Az Ab szerint ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti vitában az érintett tűrési kötelezettsége, a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett szükséges több alkotmányos szempont vizsgálata is.

Ezek: a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában, valamint a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.

Az Ab egyhangú határozata szerint a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.