Történelmi megállapodások születtek a két Korea tárgyalásán

Kim Dzsong Un péntek délelőtt lépte át a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, és kezdte meg a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. A koreai háború befejezése, 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.

Legutóbb 11 évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett.

Kim hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után lépett Dél-Korea területére, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést (a szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint ez meglepő volt Kim részéről, mert nem szerepelt a protokollban). Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába.

Még mielőtt elkezdődtek a megbeszélések, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselő Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe. „Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától” – írta.

Az egyeztetések több mint másfél órás első fordulója után a felek külön ebédeltek. Ezt követően a két koreai vezető egy békét és virágzást jelképező fenyőfát ültetett el együtt, majd rövid sétát tett kettesben, kíséret nélkül, s ezután kezdte meg a megbeszélések második fordulóját. A napot közös vacsora zárta, amelyen Kim Dzsong Un felesége, Ri Szol Dzsu is részt vett.

A szöuli elnöki hivatal közlése szerint Kim a megbeszélésen szóba hozta a dél-koreai Jonpjong-sziget ellen 2010-ben végrehajtott északi tüzérségi támadást.

A phenjani vezető arról beszélt, hogy a folyton az újabb északi támadástól rettegő Jonpjong lakói, valamint az 1950-53 közötti koreai háború során egymástól elszakított családok és mindazok, akik megszöktek Észak-Koreából most nagy reményeket fűzhetnek a Korea-közi tárgyalásokhoz, amelyek begyógyíthatják a múltbéli sebeket. „A határvonal nem olyan magas; végül egyszer el fog tűnni, ha már sok ember átkelt rajta” – idézték Kim Dzsong Unt a szöuli beszámolók.

„Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele” – erősítette meg Mun is.

A Korea-közi csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozatában Kim és Mun megfogadta, hogy együttes erőfeszítéssel idén hivatalosan is lezárják az 1950-53-as koreai háborút. Szöul és Phenjan ennek érdekében három-, illetve négyoldalú tárgyalásokat kezdeményez az Egyesült Államok, valamint Kína részvételével. A koreai háború fegyverszünettel zárult, a felek békeszerződést nem kötöttek.

A két vezető ünnepélyesen kijelentette 80 milliós nemzetünk és a világ előtt, hogy nem lesz többé háború a Koreai-félszigeten, és beköszöntött a béke új korszaka

- áll a zárónyilatkozatban. A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását, valamint a röplapok terjesztését is megszüntetik. A demilitarizált övezetet „békezónává” alakítják, és csökkentik arzenáljukat. Egyúttal lépéseket tesznek annak érdekében, hogy felszámolják a viszonylag gyakori összetűzéseket nyugati, sárga-tengeri határukon. Ezt a vízterületet a béke tengerének nyilvánítják, amelyet mindkét Korea halászai szabadon használhatnak.

A két Korea ígéretet tett a rendszeres katonai egyeztetésekre, az első ilyen találkozó májusban lesz a feszültség további csökkentése érdekében.

Kim és Mun országaik diplomáciai kapcsolatainak szorosabbra fűzésében is megállapodott.

A civil szektorbeli együttműködések megkönnyítése érdekében a felek állandó közös összekötő irodát hoznak létre a határ észak-koreai oldalán fekvő Keszongban – áll a Panmindzsoni Nyilatkozatnak elnevezett dokumentumban. A két Korea jelenleg külön-külön összekötő irodát működtet a saját területén, s ezek tisztségviselői telefonon és faxon kommunikálnak.

Szöul és Phenjan megegyezett pénteken arról is, hogy az augusztus 15-én ünnepelt felszabadulás napja – a japán gyarmati uralom vége – alkalmából újabb találkozót tartanak a koreai háború miatt szétszakadt családok számára.

A két Korea úgy döntött, hogy a határon átívelő vasút- és közútvonalakat építenek, illetve felújítják a már meglévő infrastruktúrát.

A felek hitet tettek a folyamatos kommunikáció és a bizalom megszilárdításának szükségessége mellett. Elképzelésük szerint ez rendszeres csúcstalálkozók és közvetlen telefonbeszélgetések segítségével történne. Mun beleegyezett, hogy ősszel újabb csúcstalálkozón vesz részt Kim Dzsong Unnal, ezúttal Phenjanban.

Elsőként Oroszország és Japán üdvözölte a találkozó eredményeit.

Moszkva „nagyon pozitív fejleményként értékelte” az összejövetelt, és jelezte: örömmel fogadja a további lépéseket. Abe Sindzó japán miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott, hozzátéve, hogy az ígéretek megvalósulása érdekében konkrét lépéseket vár Phenjantól. Kína történelmiként értékelte Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök találkozóját. Donald Trump amerikai elnök is örvendetesnek mondta, de hozzátette, hogy jelentőségét majd az idő ítéli meg.