Az immár 127 éves múltú Roland Garros tekintélye 2016-ban súlyos csorbát szenvedett. Két évvel ezelőtt ugyanis a játékosok többet várakoztak az öltözőben esőszünet miatt, mint amennyi időt a pályán töltöttek. Teljes napokat állt a játék, és volt, hogy csak egyetlen órát játszhattak a versenyzők. Ekkor lett elege gyakorlatilag mindenkinek a világon a Garrosból, mert
azért az mégiscsak nonszensz, hogy a 2010-es években nem lehet összetákolni egy nyamvadt tetőt, a villanyfény pedig ugyancsak hiánycikk.
Így ha véletlenül késő délutánra eláll az eső, és el lehet kezdeni a játékot, az a tapasztalatok szerint rendre félbeszakad sötétedés miatt.
Pedig elvileg volt törekvés és büdzsé a Roland Garros helyszínének modernizálására, ám a pénz nyomtalanul eltűnt, fejlesztés pedig nem történt. Ez persze szemet szúrt az illetékes hatóságoknak, ezért
a Francia Teniszszövetség, valamint annak elnöke, Jean Gachassin ellen korrupció és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult.
Az eljárás még zajlik, sok konkrétumot egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a vádak listájára még egy olyan „apróság” is felkúszott, mint az illegális jegyértékesítés.
A Nemzetközi Teniszszövetség tehát ultimátumot adott a franciáknak, hogy vagy úrrá lesznek az említett nehézségeken, vagy új helyszínt keresnek a salakos tornának. Akkor a szervezők égre-földre esküdöztek, hogy 2018-ra elkészül a tető és a világítás is, ám már tavaly bejelentették, hogy ebből semmi sem valósul meg, sőt legkorábban 2020-ban tudják kivitelezni, hogy a Philippe Chatrier Stadion – a centerpálya – tetőt és világítást kapjon.
Márpedig pénzhiányra nem lenne ildomos hivatkozni, a Garros ugyanis nagyjából 230 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. Ennek legnagyobb, 37 százalékos szeletét a televíziós jogdíj adja, amelyet együttesen birtokol a francia köztévé és az Eurosport közel 18 millió euróért. A második nagy tétel a főszponzoroktól érkezik, köztük olyan cégektől, mint a Lacoste, a Peugeot vagy a BNP Paribas, amelyek hosszú évek óta járnak kéz a kézben a Roland Garrosszal. A harmadik legjelentősebb bevétel a VIP-vendégektől jön. Egy sztár vagy fontos üzletember akár 350 eurót is kiadhat egy kiemelt helyért. Ha pedig bokszot bérel két hétre a hozzá tartozó összes luxusszolgáltatással, azért 86 ezer eurót (több mint 27 millió forint) kell lerakni az asztalra.
A franciák tehát imádkozhatnak, hogy idén megússzák az esőt, ugyanis
a játékosok már többször is bojkottal fenyegetőztek, a nézők pedig nem tudni, meddig tűrik el, hogy méregdrága jegyükért cserébe napokat várjanak arra, hogy teniszt láthassanak.
Nem olcsó mulatság a legjobbakat megnézni élőben, a belépők 75–950 dollár között vásárolhatók meg, ami átszámolva körülbelül 20–250 ezer forint.
A sok bizonytalanságért a játékosokat valamelyest kárpótolhatja a pénzdíj, amelyet idén 8 százalékkal megemeltek. A tornán 39 millió eurót osztanak szét, ebből a férfi és a női győztesnek egyaránt 2,2 millió euró üti a markát, ha pedig Babos Tímea olyannyira jól szerepel párosban Kristina Mladenovictyal, hogy azt meg is nyerik, akkor 560 ezer eurót, azaz 176 millió forintot felezhetnek el.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.