Egy hajszálon múlik a Garros sorsa

Az immár 127 éves múltú Roland Garros tekintélye 2016-ban súlyos csorbát szenvedett. Két évvel ezelőtt ugyanis a játékosok többet várakoztak az öltözőben esőszünet miatt, mint amennyi időt a pályán töltöttek. Teljes napokat állt a játék, és volt, hogy csak egyetlen órát játszhattak a versenyzők. Ekkor lett elege gyakorlatilag mindenkinek a világon a Garrosból, mert

azért az mégiscsak nonszensz, hogy a 2010-es években nem lehet összetákolni egy nyamvadt tetőt, a villanyfény pedig ugyancsak hiánycikk.

Így ha véletlenül késő délutánra eláll az eső, és el lehet kezdeni a játékot, az a tapasztalatok szerint rendre félbeszakad sötétedés miatt.

Pedig elvileg volt törekvés és büdzsé a Roland Garros helyszínének modernizálására, ám a pénz nyomtalanul eltűnt, fejlesztés pedig nem történt. Ez persze szemet szúrt az illetékes hatóságoknak, ezért

a Francia Teniszszövetség, valamint annak elnöke, Jean Gachassin ellen korrupció és hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozás indult.

Az eljárás még zajlik, sok konkrétumot egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a vádak listájára még egy olyan „apróság” is felkúszott, mint az illegális jegyértékesítés.

A Nemzetközi Teniszszövetség tehát ultimátumot adott a franciáknak, hogy vagy úrrá lesznek az említett nehézségeken, vagy új helyszínt keresnek a salakos tornának. Akkor a szervezők égre-földre esküdöztek, hogy 2018-ra elkészül a tető és a világítás is, ám már tavaly bejelentették, hogy ebből semmi sem valósul meg, sőt legkorábban 2020-ban tudják kivitelezni, hogy a Philippe Chatrier Stadion – a centerpálya – tetőt és világítást kapjon.

Márpedig pénzhiányra nem lenne ildomos hivatkozni, a Garros ugyanis nagyjából 230 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. Ennek legnagyobb, 37 százalékos szeletét a televíziós jogdíj adja, amelyet együttesen birtokol a francia köztévé és az Eurosport közel 18 millió euróért. A második nagy tétel a főszponzoroktól érkezik, köztük olyan cégektől, mint a Lacoste, a Peugeot vagy a BNP Paribas, amelyek hosszú évek óta járnak kéz a kézben a Roland Garrosszal. A harmadik legjelentősebb bevétel a VIP-vendégektől jön. Egy sztár vagy fontos üzletember akár 350 eurót is kiadhat egy kiemelt helyért. Ha pedig bokszot bérel két hétre a hozzá tartozó összes luxusszolgáltatással, azért 86 ezer eurót (több mint 27 millió forint) kell lerakni az asztalra.

A franciák tehát imádkozhatnak, hogy idén megússzák az esőt, ugyanis

a játékosok már többször is bojkottal fenyegetőztek, a nézők pedig nem tudni, meddig tűrik el, hogy méregdrága jegyükért cserébe napokat várjanak arra, hogy teniszt láthassanak.

Nem olcsó mulatság a legjobbakat megnézni élőben, a belépők 75–950 dollár között vásárolhatók meg, ami átszámolva körülbelül 20–250 ezer forint.

A sok bizonytalanságért a játékosokat valamelyest kárpótolhatja a pénzdíj, amelyet idén 8 százalékkal megemeltek. A tornán 39 millió eurót osztanak szét, ebből a férfi és a női győztesnek egyaránt 2,2 millió euró üti a markát, ha pedig Babos Tímea olyannyira jól szerepel párosban Kristina Mladenovictyal, hogy azt meg is nyerik, akkor 560 ezer eurót, azaz 176 millió forintot felezhetnek el.

A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja