Újra módosítanak a választási törvényen, leáldozhat a kamupártoknak

Az Országgyűlés honlapján olvasható, fideszes képviselők által kedden benyújtott törvényjavaslat indoklása szerint a módosítás elsődleges funkciója az,

hogy a választások lebonyolításával kapcsolatban felmerült nehézségeket kezelje,

a választópolgárok joggyakorlásának könnyítése és a szavazás megszervezésének kiszámíthatóvá tétele útján.

Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény módosításával az egyetemleges felelősségvállalás szabályainak változtatása mellett előírják, hogy az a párt, amely az előző országgyűlési választásokon folyósított állami kampánytámogatással nem számolt el, az nem tarthat igényt újabb kampánytámogatásra sem.

A választási eljárásról szóló törvényben módosítják az átjelentkezés határidejét.

Jelenleg a szavazást megelőző második napon meg kell érkeznie ennek a kérelemnek, ez a mostani javaslattal úgy változik, hogy a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző negyedik napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. A jövőben ekkor zárják le a névjegyzéket is.

A törvénymódosítás számos részletszabályt tartalmaz a szavazatszámláló bizottságokra, a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségére. Lehetővé válik például, hogy több tagja legyen annak a szavazatszámláló bizottságnak, ahol ezt a mozgóurnás szavazók nagy száma indokolja.

Változik a mozgóurna iránti kérelem benyújtásának határideje is: a szavazás napján a jelenlegi 15 óra helyett 12 óráig lehet mozgóurnát igényelni.

Bevezetik a regisztráció megerősítését a külföldön élő, azaz magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak. A központi névjegyzékben szereplő, a külképviseleten személyesen megjelenő és személyazonosságát igazoló választópolgár regisztrációját a külképviseleti választási iroda megerősíti.

Egyszerűsödik a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek benyújtása, csökken a megadandó személyes adatok köre. Elhagyják az „anyja nevét” mint azonosító adatot. A regisztrációs kérelmek és a szavazási iratok érvénytelenségének egyik jellemző oka eddig ugyanis az anyja nevének pontatlan megadása volt, mivel jellemzően nem a leánykori nevet adták meg a választók – indokoltak.

A javaslat elfogadása után választási plakáton impresszumot kell feltüntetni. Kivétel ez alól, ha a plakát által népszerűsített jelölő szervezet vagy a független jelölt neve, illetve a népszerűsített jelölt képmása a plakáton megjelenik. Plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, vagy az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet.

Előírják, hogy a politikai hirdetést közzétevő sajtótermék minden politikai hirdetésre vonatkozóan köteles közzétenni azt is, hogy a hirdetést kinek a megrendelésére teszi közzé.

Lehetővé válik, hogy a választópolgárok adatait nem, életkor, vagy lakcím szerinti csoportosításban kérje ki a jelölt, vagy a jelölő szervezet.

A levélszavazás korábbi megkezdésének elősegítésével indokolják, hogy a jelölt és a lista bejelentését korábbi időpontra, a szavazást megelőző harminchetedik és harminchatodik napra változtatták.

A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző harmincnegyedik napon, míg az országos listát legkésőbb a szavazást megelőző harmincharmadik napon kell bejelenteni.

A törvényjavaslat indoklásában az olvasható: a 2014-es és 2018-as országgyűlési választások, valamint a 2016-os népszavazás tapasztalatai alapján a levélben szavazás szavazólapjainak kiküldésére és visszaérkezésére rendkívül szűk a jelenleg biztosított határidő. Ezért előrébb hozzák a többi között a regisztráció jelenlegi határidejét is.

Jelenleg az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár kerülhet be a levélben szavazók névjegyzékébe, aki a legkésőbb a szavazást megelőző tizenötödik napon benyújtotta kérelmét. A jövőben a kérelmet a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon kell benyújtani.

Pontosítják a válaszborítékok érvényességének szabályait, amely miatt az áprilisi választáson is vita volt.

A javaslat szerint a választópolgár bármilyen borítékban elküldheti a levélszavazatot, és a Nemzeti Választási Irodába beérkezett sérült boríték is csak akkor minősül felnyitottnak, ha a boríték sérülésének jellegére és kiterjedésére tekintettel annak tartalma megismerhetővé válhatott.

A törvényjavaslat indoklása szerint a választópolgári akarat érvényesülésének elősegítése érdekében nyilvánvalóvá teszik, hogy a „külképviseletre eljuttatás” fordulat a postai úton történő megküldést is magába foglalja.

Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos változtatás, hogy közzé lehet tenni a szavazáson megjelenő választópolgárok számát.

Ez a szabály azzal függ össze, hogy az Európai Unió tagállamaiban párhuzamosan zajló szavazások miatt a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás valamennyi tagállamban befejeződött.

A törvényjavaslatot Gulyás Gergely (Fidesz), Bajkai István (Fidesz), Zsigmond Barna Pál (Fidesz), Kocsis Máté (Fidesz) és Németh Szilárd (Fidesz) nyújtotta be.