Ötödik éve vizsgálja rendszeresen a Budapest Bank a magyar lakosság nyaralási szokásait. Jó hír, hogy 2014 óta 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetőségük nyaralni, így idén a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy tervez nyaralást. A nyaralók átlagosan 8 napra utaznak el.
Az üdülésre ezen a nyáron jóval több pénz jut:
tavalyhoz képest átlagosan 15 ezer forinttal többől (átlagosan 162 ezer forintból) gazdálkodhatnak az utazók.
Ez megközelítőleg 9300 forint/fő/éj költséget jelent számukra. A változás annak is köszönhető, hogy 2017-hez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretből gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nőtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezők aránya. Az utazást továbbra is elsősorban félretett pénzből finanszírozzák a nyaralók (77 százalék), amelyet az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteria-kerettel (20 százalék) egészítenek ki.
A nyaralók fele a főszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre időzíti éves pihenését. A magyarok több mint kétharmada belföldön (is) nyaral, és továbbra is
körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak.
A hazai úti célok között nagyot nőtt a Balatonon kívüli üdülőhelyek népszerűsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami közel 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A Balaton elsősorban a fiatalok között népszerű: a 18-29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb időt idén nyáron, az utazók életkorának előre haladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje, így az 50-75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat: csaknem 60 százalékuk választja a belföldi turizmus ezen formáját.
A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék) illetve egyéb európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül, Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy.
A döntő többség (80 százalék) a nyaralást maga szervezi, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ. A nyaralók zöme az autózást választja az utazás során (72 százalék), közel ötödük ül vonatra vagy autóbuszra, 16 százalékuk pedig repülővel utazik.
Bár még mindig jellemző a magyarokra a készpénz előnyben részesítése, legyen szó akár a szállás kifizetéséről, akár a belépőjegyek vagy az étkezés árának kiegyenlítéséről, biztató jel, hogy az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt a bankkártyás fizetések aránya.
Míg 2014-ben szinte mindenért (92 százalék) készpénzzel fizettek az utazók, idén már „csak” 84 százalékuk tesz így.
Biztató, a készpénzforgalom csökkenése felé mutató jel, hogy a válaszadók negyede ahol tud, bankkártyával fizet.
A válaszadók negyedét érte már valamilyen kellemetlenség – elsősorban betegség, baleset, értéktárgyak elvesztése vagy ellopása – utazása során. A magyarok fele ugyanakkor nem szokott külön utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás előtt, és
valamilyen banki termékhez, szolgáltatáshoz járó biztosítása is csak a megkérdezettek egyharmadának van.
Akit azonban már ért valamilyen kár a nyaralás során, az tudja, mennyire el tudja rontani a pihenést egy váratlan esemény, és jobban fel is készül ezekre: közülük ugyanis 82 százalék köt külön biztosítást.
„Bármilyen úti célról is legyen szó, a Budapest Banknál mindig azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy a nyaralás során fokozottan figyeljenek oda a biztonságra, és tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket, ha pénzügyeikről van szó” – hívja fel a figyelmet Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletág vezetője.
Ennek érdekében érdemes bankkártyával fizetni, ahol lehet és maximum a költségvetésünk 20-30 százalékát magunkkal vinni készpénzben arra az esetre, ha valahol nem fogadnának el kártyát, és nincs a közelben ATM sem
– teszi hozzá a vezető.
Az utazás tervezésekor fontos tudni azt is, hogy sok bankkártyához utasbiztosítás is jár, amely akár a családra is kiterjeszthető, de érdemes külön utas- és balesetbiztosítást is kötni, hogy minél szélesebb körű védelem mellett élvezhessük az utazást.
Persze még jobb, ha elsősorban bankkártyát használunk, hiszen ezzel nem tudnak kifosztani bennünket.
Egy esetleges betegség vagy baleset esetén nagy segítség lehet a bennünket ellátó egészségügyi személyzetnek, ha rögtön látják, milyen vércsoporthoz tartozunk, vagy milyen gyógyszereket szedünk.
Állítsuk be telefonunkon „ICE” néven azt a személyt, akit sürgős esetben értesíteni kell. Külföldön a magatehetetlen, eszméletét vesztett páciensek telefonjában ezt a kontaktot keresik először az őt ellátó egészségügyisek.
A legjobb, ha ezek másolatát mobiltelefonunkban is eltároljuk.
Arra az esetre, ha netán elhagynánk bankkártyánkat, feltétlenül jegyezzük fel bankunk elérhetőségeit. Ha mobilbankot használunk, egy mozdulattal felfüggeszthetjük bankkártyánkat, de a napi limitet is átállíthatjuk vele.
Ha utasbiztosítást kötünk, érdemes megnézni számlavezető bankunk ajánlatait, ezekkel ugyanis sokszor olcsóbban jövünk ki, mint ha egyénileg kötnénk biztosítást egy alkusznál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.