Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény módosítása

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása

– mondta Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán közzétett határozatában.

Az államfő előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa szerint

alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig lehet kutat fúrni.

A köztársasági elnök indítványában emlékeztet arra, hogy az alaptörvény a környezet megóvását célzó állami kötelezettségként rögzíti a már elért védettségi szintről való visszalépés tilalmát.

Az Ab alkotmányellenességet megállapító határozatának indoklásában rámutatott többek között arra, hogy az állam alaptörvényből fakadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása. A törvénymódosítás célja – az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrzés hatékonyságának növelése – más módon is elérhető.

Alkotmánybíróság megjegyezte, hogy

a vizek minőségromlásán túl a törvény hatálybalépése közegészségügyi kockázatokkal is járhat.

Az Ab emlékeztetett arra is, hogy Magyarország felszíni vízkészletének mindössze 4 százaléka keletkezik az ország határain belül, ugyanakkor Magyarország az éghajlatváltozás következményeinek jelentősen kitett térségben helyezkedik el, így kiemelt jelentősége van a felszín alatti vízkészlettel való felelős gazdálkodásnak.

A már elért védelmi szinthez képest visszalépést jelent, ezért alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely előzetes engedélyezési eljárás helyett utólagos hatósági ellenőrzéssel kívánja biztosítani a felszín alatti vizek megőrzését.

Az Ab szerint már a jelen generációk életfeltételeit is közvetlenül befolyásolhatja az engedély nélkül, ezáltal a szakmai és minőségi előírások figyelmen kívül hagyásának lehetőségével létesíthető kutak által előidézett minőségi állapotromlás kockázata. Az előzetesen beszerzendő engedélyek nem csupán a vizek mennyiségére vonatkozóan nyújtanak információt a hatóságoknak, hanem takarékos vízhasználatra is ösztönözhetnek, például a vízkészletjárulék fizetésének kötelezettségével.

A felszín alatti vízkészletek védelme a jelen nemzedékeinek stratégiai szintű feladata – közölte az Alkotmánybíróság.

A döntés miatt a parlament által júliusban megszavazott törvénymódosítás nem hirdethető ki, nem lép hatályba.

A határozathoz a 15 tagú testületből különvéleményt fűzött 5 alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András.