Nagyobb értékű szabálytalan felhasználást jelentettek tavaly

Bár az uniós források rendellenes felhasználásáról átlag feletti esetszámot jelentettek Magyarországról tavaly, a feltárt szabálytalanságok kapcsán hazánk a tagországok élmezőnyéhez tartozik a megállapított visszafizetés teljesítése terén – derül ki az Európai Bizottság dokumentumából. Utóbbit azután tették közzé, hogy elfogadták az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) éves jelentését az EU pénzügyi érdekeinek védelméről.

Tavaly 4636 bejelentés érkezett az OLAF-hoz a források szabálytalan felhasználásáról; az esetszám 11 százalékkal alacsonyabb a 2013–17 közötti átlagnál (5222). A vélhetőleg rendellenesen felhasznált uniós támogatások mértéke tavaly elérte az 502 millió eurót, ám ez 6 százalékkal magasabb az elmúlt négy év átlagánál (475). A brüsszeli hivatal megkülönböztetett figyelmet szentel a 10 millió eurós értékhatár feletti eseteknek, tavaly három ilyen volt összesen 41 millió euró értékben, szemben a 2016-ban lajstromba vett öttel. Külön listázza az OLAF azokat az eseteket, ahol nem pusztán szabálytalanság, hanem csalás történt:

tavaly 441 bejelentés érkezett, 33 százalékkal kevesebb, mint 2013–17 között éves átlagban (658). A visszaélések 76 millió eurót érinthettek, szemben az elmúlt négy év 106 millió eurós átlagával. Az összes tavaly indított OLAF-nyomozás 9,5 százalékánál bizonyosodott be 2018. március 15-ig a csalárdság, egy évvel korábban ez az arány 11 százalék volt.

A források több mint 98 százalékát az előírásoknak megfelelően használták fel, az elmúlt esztendőben ugyanis 25,6 milliárd euró támogatás áramlott az uniós tagállamok gazdaságaiba. Összességében a 2016-os 2,14 százalékról tavaly 1,96 százalékra csökkent a rendellenes felhasználás aránya.

(Igaz, tizenegy tagállamban is meghaladta az EU-átlagot, közülük Görögországban 7,17, Spanyolországban 4,31, Magyarországon pedig 3,35 százalék volt a mutató.)

Hazánkban gyakori formája a visszaéléseknek, hogy kapacitásbővítés során olyan gép, eszköz beszerzését finanszírozzák meg utólag, amely már korábban is rendelkezésre állt, vagy olyan képzésre vesznek fel támogatást, amelyet az előírt formában meg sem tartanak. A 3,35 százalékos mutató mögött 5,9 millió euró értékben 20 szabálytalan eset, illetve négy csalás gyanúját felvető, 335 ezer euró értékű ügy áll.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja