Magyarország megtámadta az uniós kiküldetési irányelvet

A Miniszterelnökség közleményében kiemelte, az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza – indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.

A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte,

hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.

Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi. Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak. A közlemény hangsúlyozza,

az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.

A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.