BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor: a magyar nem hazardírozik a hazájával

A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba – mondta a miniszterelnök a nemzeti ünnepen.

A magyar nem szerencsejátékos fajta, nem hazardírozik a hazájával, nem szívesen bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell, remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti, ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezés résztvevői a Terror Háza Múzeumnál
Fotó: MTI / Kovács Tamás

A kormányfő szerint az 1956-os szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. „Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel” – mondta.

„Európa a nemzetek hazája”

Európa nagyságát, erejét és dicsőségét az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták – jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő kiemelte: a nemzetek tisztelték egymás jogait, védték polgáraik érdekeit, jól tudtak együttműködni, és közösen részesültek a béke, a gyarapodás és a biztonság áldásaiban. Európa más, mint a többi kontinens, Európa a nemzetek hazája, és nem olvasztótégely – fogalmazott.

Fotó: MTI / Kovács Tamás

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európát nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a huszadik századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett.

„Az európai népeknek jövőt kell választaniuk májusban”

A májusi európai parlamenti választások eldöntik, merre forduljon Európa szekere, és az európai népeknek jövőt kell választaniuk – mondta Orbán Viktor. Hangsúlyozta: mi, magyarok sem maradhatunk csöndben. Szerinte ha bizonytalanul szólnak a harsonák, a legfontosabb és legigazabb ügy köré sem tudunk felsorakozni.

Válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját

– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint akik az EU-ból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak. Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, olyan európai birodalmat, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak – jelentette a kormányfő.

Megemlékezések határon innen és túl

Országszerte és a határon túl is megemlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. A központi rendezvényeket hétfőn és kedden tartották, de több minisztérium, önkormányzat és más intézmények, szervezetek már a múlt héten tartottak ünnepségeket.

Reggel a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját. A díszünnepséget délután a Terror Háza Múzeumnál tartották. A helyszínen a Hősök falánál gyertyagyújtást is tartanak, a Rákoskeresztúri új köztemetőben a 301-es parcellánál pedig egész nap protokollmentes megemlékezés van.

Katonai tiszteletadással felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján
Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az ünnepi programokat este a Millenárison a „Szabadságkoncert 1956„ zárja, amelyen fellép a Magyar Szimfonikus Zenekar és az Anna and the Barbies. A különböző pártok és civil szervezetek programjain túl számos településen tartanak helyi megemlékezéseket, koszorúzásokat, amelyek miatt országszerte és a fővárosban is több kerületben forgalomkorlátozások vannak.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.