Ezt kell tudni az amerikai félidős választásokról

Az amerikai törvényhozás (kongresszus) kétkamarás: parlamentből és szenátusból áll. A képviselők és a szenátorok együttesen dolgozzák ki és fogadják el a törvényeket, a szenátusnak azonban hatalma van arra is, hogy meghallgatás után elfogadja az elnök által jelölt kormányzati tisztségviselőket és bírákat.

Jelenleg a kongresszus mindkét háza republikánus többségű, vagyis mindkét ház a republikánus elnököt, Donald Trumpot támogatja. A demokraták abban bíznak – és a felmérések és az előrejelzések is ezt támasztják alá –, hogy többséget szereznek a képviselőházban, és ezzel megakadályozhatják, vagy legalább késleltethetik az elnök egyes terveinek megvalósítását.

A többség megszerzéséhez a Demokrata Párt képviselő-jelöltjeinek 23 bársonyszéket kell elhódítaniuk a republikánusoktól.

Mindazonáltal az amerikai történelemben nem újdonság, sőt, bevált gyakorlat, hogy más párt uralja a törvényhozás egyik vagy mindkét házát, mint amelyik a végrehajtó hatalom (a Fehér Ház) irányítóját adja. Ezt a politikai gyakorlatot megosztott kormányzásnak nevezik.

A küzdelem a képviselői és szenátori bársonyszékekért néhány tagállamban különösen heves és durva vitákkal terhelt volt. Wisconsin, Michigan, Arizona, Florida kivált nagy „csatatérnek” bizonyult. Bill Nelson, floridai demokrata párti szenátor – aki a hétfői felmérések szerint vesztésre áll – egyenesen úgy fogalmazott egy kampányrendezvényen, hogy „az amerikai politikai klíma jelenleg olyan, mint a ruandai volt az 1994-es népirtás előtt, amikor a hutuk tervszerűen legyilkolták a tutszikat.”

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke szintén kampányrendezvényen azt hangoztatta, hogy a republikánus szavazótábor „a társadalom aljanépe”.

De az intenzíven kampányoló Donald Trump elnök sem takarékoskodott a sértegetésekkel: a többi között déli Georgia állam demokrata párti kormányzójelöltjét, Stacey Abramsot nyilvánította „ostobának” és „alkalmatlannak” a feladatra.

A félidős választásokon nem csupán a kétkamarás washingtoni törvényhozást, hanem a tagállamok törvényhozását is megújítják. Igaz, Minnesotában Kansasben, Új-Mexikóban, Dél-Karolinában és Amerikai Szamoán csak a törvényhozás alsóházát, a képviselőházat választják újra, Louisianában Mississippiben, Virginiában és New Jerseyben pedig nem tartanak helyi parlamenti választásokat.

A választási helyiségek az Egyesült Államok három időzónájában mindenütt helyi idő szerint reggel hét órától este nyolc óráig várják a voksolókat. Egyes településeken már reggel háromnegyed hatkor megnyithatják a helyiségeket, de a voksolás csak hétkor kezdődhet meg. A választási törvény szerint a szavazóhelyiségeknek legalább 13 órán keresztül nyitva kell tartaniuk.

Egyes nagyvárosokban polgármester-választás is lesz. Új városvezetőt választ a New Jerseyben lévő Newark, Washington DC, a Tennessee-ben lévő Nashville, az arizonai Phoenix, és a kaliforniai San Francisco is.

Ezen kívül 37 tagállamban 155 kezdeményezésről lehet majd szavazni. Arkansas és Missouri államokban például a minimálbér megemeléséről, Idahóban, Montanában, Nebraskában és Utah államban a szerény jövedelműek egészségügyi ellátását segítő állami Medicaid-program kibővítéséről, kiterjesztéséről, hét államban (köztük Észak-Dakotában, Michiganben, Missouriban, Oklahomában) pedig a marihuána orvosi célú használatának legalizálásáról.