A kilogramm új meghatározása május 20-án lép életbe. Ezt követően a tömeg nemzetközi egységének alapja többé már nem az a platina-irídium ötvözetből készült kilogrammetalon lesz, amelyet a Párizs melletti Nemzetközi Súly- és Mérésügyi Hivatal páncéltermében őriznek.
A „nagy K” eddig érvényben lévő meghatározását az 1875-ös metrikus konferencián fogadták el, és 1889-től világszerte ezt veszik alapul.
A változtatás azért vált szükségessé, mert az etalon, bármilyen ellenőrzött körülmények között is tárolták, az eltelt idő alatt vesztett atomszámából.
A kilogramm új definíciója ezentúl egy tudományos képlet, amely a fotonok energiája és hullámhossza közötti kapcsolatot meghatározó Planck-állandón alapul. A Planck-állandó Max Planck fizikusról kapta a nevét, aki a kvantummechanika terén játszott kiemelkedő szerepet.
A mai nap fordulópontot jelent a nemzetközi rendszer egységeinek meghatározásában
– hangsúlyozta Sebastien Candel, a Francia Tudományos Akadémia elnöke, megnyitva az új definíciót elfogadó konferenciát.
A tudományos tanácskozás résztvevői egyebek mellett a globális kereskedelem és a tudományos innovációk támogatása érdekében határoztak a nemzetközi mértékegységrendszert érintő változtatásokról.
A tudósok szavazással döntöttek a kilogramm új definíciója mellett három további mértékegység definíciójának frissítéséről is. Ezek a kelvin (hőmérséklet mérése), az amper (áramerősség) és mól (anyagmennyiség).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.