Minden negyedik magyart megcsapja a szegénység szele

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) tagjai 2015-ben fogadták el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet, amely megadja a fejlesztések globális kereteit, és 17 fenntartható fejlesztési célt (Sustainable Development Goal – SDG) határoz meg. A tagországok arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2030-ra mindenhol megszüntetik a szegénységet, és fenntarthatóvá teszik a fejlődést, mindenkit felzárkóztatva.

A kijelölt célok között szerepel többek között

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a fenti célokkal kapcsolatban csütörtökön nyilvánosságra hozott több friss adatot – főként a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre vonatkozóan.

Hogy áll Magyarország a régiós országokhoz képest?

A legtöbb fenntartható fejlődési célnál vannak vonatkozó magyar adatok is – többnyire 2017-esek, de van, ahol eddig csak két éves adatokat dolgoztak fel –, ezeket hasonlítjuk össze a régiós és V4-es tagállamokkal (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Horvátország és Szlovénia).

Szegénység és társadalmi kirekesztés

A statisztika azokat veszi „szegénységnek, illetve társadalmi kirekesztésnek kitett” polgároknak, akik az alábbi 9 tételből legalább 4-et nem tudnak megfizetni:

Akik ezek közül csak ötöt tudnak biztosítani maguknak, azok statisztikailag szegénynek mondhatók.

Az uniós átlag 2012 óta folyamatosan csökken, 2017-ben az EU-s polgárok 22,5 százaléka volt kitéve szegénységnek, társadalmi kirekesztésnek. E felett a régió uniós tagállamai közül csak Romániában (35,7 százalék), Horvátországban (26,4), illetve Magyarországon (25,6) volt rosszabb a helyzet. Azaz a statisztikák – és a módszertan – szerint

minden negyedik magyar ki van téve a szegénységnek, társadalmi kirekesztésnek.

A helyzet ugyanakkor folyamatosan javult az elmúlt években, ugyanis 2013-ban a magyarok még majdnem 35 százalékát veszélyeztette a szegénység. E tekintetben a régióból a cseheknél a legjobb a helyzet, ahol mindössze 12,2 százalék a vonatkozó adat.

A szegénységet másképp is mérik az Eurostatnál: azon munkahellyel rendelkező felnőttek, akiknek a jövedelme nem éri el az ország mediánjövedelmének 60 százalékát, szintén szegénynek mondhatók. Így Magyarországot 2017-ben (10,2 százalék) már csak Románia (17,4) „előzte meg” a régióban, míg az uniós átlag 9,6 százalék volt. Ráadásul a statisztikák szerint a magyar adat 2014 óta folyamatosan romlik: akkor még csak a magyarok 6,7 százaléka volt kitéve a szegénységnek – ami akkor még bőven uniós átlag alatt volt, ami alig változott azóta.

Egészség és jólét

A régióban csak a román polgároknak rosszabbak a kilátásaik a születéskor várható élettartam tekintetében: Romániában 2016-ban átlagosan 75,3 év volt a várható élettartam, míg Magyarországon 76,2. Az 81 éves EU-s átlagnál jobb a helyzet Ausztriában (81,8 év) és Szlovéniában (81,2).

Az elmúlt bő évtizedben mindenhol nőtt az élettartam. Magyarország most majdnem fél év híján ott tart, mint 2002-ben Szlovénia (76,6 év).

Egy felmérés szerint csak közel minden második magyar volt elégedett az egészségi állapotával 2017-ben: a 16 éven felüli lakosság 59,3 százaléka vallotta azt, hogy nagyon jó vagy jó egészségnek örvend. Ennél csak a lengyeleknél rosszabb a helyzet (58,9 százalék), míg az uniós átlag 68,8 százalék. Az általunk most vizsgált országok közül Romániában (70,9 százalék) és Ausztriában (70,4) voltak a legelégedettebbek az emberek a saját egészségi állapotukkal.

Oktatás

Az iskolaelhagyókat nézve sem állunk jól a régiónkban: a 18–24 éves korosztály 12,5 százaléka hagyja ott ideje korán az iskolát. Ebben a tekintetben Románia a sereghajtó 18,1 százalékkal, míg az uniós átlag 10,6 százalék, aminél az összes többi régiós ország jobb eredményt tud felmutatni. A legjobban 2017-ben Horvátország állt, ahol a vizsgált korcsoport mindössze 3,1 százaléka volt korai iskolaelhagyó.

Ugyanakkor a diplomás foglalkoztatottakat (20–34 éves korcsoport) nézve Magyarország dobogós: a végzett fiatalok 84,7 százaléka talál magának munkát. Ennél csak a cseheknél (89,9 százalék) és az osztrákoknál (89,4) jobb a helyzet, míg az uniós átlag 80,2 százalék.

A régióban a legrosszabb helyzetben a horvát fiatalok voltak 2017-ben, ugyanis a végzett hallgatók csupán 65,9 százaléka talált magának munkát.

Nemek közti egyenlőség

A nemek közti bérszakadék tekintetében szeptemberhez képest nem közölt új adatokat az Eurostat: a férfiak és a nők között bérkülönbség 2016-ban 16,2 százalék volt az EU-ban, míg Magyarországon mindez 14 százalékot tett ki. Ugyanakkor a foglalkoztatás tekintetében (20–64 éves korcsoport) már vannak tavalyi adatok.

Magyarországon 15,3 százalékpontos volt a különbség – a férfiak javára. Ennél is van frissebb adata a KSH-nak: a 2018. július–szeptemberi időszakban a 15–64 éves férfiak a foglalkoztatási rátája 76,6 százalék, míg a nőké 62,5 százalék volt. Ennél nagyobb különbség a régióban csak Romániáéban (17,1 százalék) és Csehországban (15,8) volt tavaly, míg az uniós átlag 11,5 százalék volt. A legkisebb különbség a foglalkoztatási rátát illetően Szlovéniában volt (7,2 százalék).

Munka és növekedés

Foglakoztatás terén nem áll rosszul a kelet-közép-európai régió: a legalább 12 hónapja munkanélküliek aránya az EU-ban 3,4 százalék volt 2017-ben, aminél csak két régiós tagország állt rosszabbul (Szlovákia 5,1 százalék, Horvátország 4,6). Az 1,7 százalékos magyar munkanélküliségi ráta a harmadik legjobb adat, csak a cseheknél (1 százalék) és a lengyeleknél (1,5) mértek ennél is alacsonyabbat.

A 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2017-ben az EU-ban 72,2 százalék volt, aminél jobb volt magyar (73,3), a szlovén (73,4), az osztrák (75,4) és a cseh (78,5) adat, míg a legrosszabb foglalkoztatási rátával a horvátok (63,6) rendelkeztek.

A vizsgált országok közül a régióban 2010-ben még Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta, 2011-ben előztük a horvátokat, akik továbbra is sereghajtók – igaz, sokat javult déli szomszédunknál a helyzet, ugyanis 2013-ban még csak 57,2 százalék volt a vonatkozó adat.

Innováció és infrastruktúra

A kutatás-fejlesztést érintő adatoknál a legfrissebbek 2016-osak, ezek szerint a régióból a legtöbbet Ausztria költ K+F-re (a GDP 3,09 százalékát), a többi tagország mind az uniós átlag (2,03 százalék) alatt van. Magyarország az 1,21 százalékával a vizsgált országok középmezőnyében van.

Viszont van, amiben Magyarország az élmezőnyben van: szintén 2016-os adatok szerint

a belföldi utaskilométereket nézve Magyarországon használják leginkább a közösségi közlekedést – azon belül is a buszokat és a vonatokat, szemben a gépkocsikkal.

Ezek szerint 100 km-ből 31-et busszal vagy vonattal tesznek meg a magyarok, megelőzve a cseheket (26 százalék) és a szlovákokat (25,2) – a többi utaskilométert autóval teszik meg. (Metrót, villamost vagy épp repülőt nem számolt az Eurostat.) Az EU-átlag 17,1 százalék volt tavalyelőtt, míg a régióban a szlovénoknál használják a legkevésbé a buszokat, vonatokat – az utaskilométerek mindössze 13,8 százalékát teszik meg ily módon.

Egyenlőtlenségek csökkentése

A háztartások rendelkezésre álló bruttó jövedelme szerint – ahol minden egyes tagállamot az uniós átlaghoz mérnek – Ausztria állt a legjobban 2016-ban, sőt, az uniós átlagot (ami ebben az esetben 100 pont) egyedül nyugati szomszédunk haladta meg: az egy főre jutó vásárlóerőt nézve az osztrákok 122 pontot értek el.

A legrosszabbul Románia állt (56 ponttal), míg Magyarország 64 ponttal alulról a második, azaz

az elkölthető jövedelmet nézve a magyarok körülbelül az uniós átlag kétharmadát érik el,

míg a többi vizsgált régiós ország 70 és 80 pont között volt.

Béke, jog, erős intézmények

Az elmúlt években jelentősen, az uniós átlagnál is nagyobb mértékben csökkent a bejelentett bűncselekmények száma: 2014-ben még a 14 százalékos EU-s átlagot alulról súrolta a 13,9 százalékos (a bejelentések száma a lakossághoz viszonyítva) magyar adat, azonban 2017-re ez 7,2 százalékra csökkent, míg az uniós átlag 11,6-ra mérséklődött. E tekintetben a legjobban hosszú ideje Horvátország áll, 3 százalékkal.

Érdekesség, hogy az EU Parlamentjében a magyarok bíznak az egyik leginkább,

2017-ben ráadásul az előző évhez képest is 3 százalékponttal többen, a felmérésben résztvevők 53 százaléka vallotta azt, hogy bízik az uniós parlamentben. Ez még a 45 százalékos EU-átlagnál is magasabb. A magyaroknál jobban csak a románok bíznak jobban az uniós intézményben (56 százalék). A lista alján Csehország és Szlovénia (38-38 százalék) található.

A korrupcióra vonatkozóan a Transparency International az adatközlő az Eurostatnál: 100-as skálán minél alacsonyabb pontszámmal bír egy tagállam, annál korruptabb, míg a magasabb pontszám tisztább államot takar. A régióban ebben a tekintetben 75 ponttal Ausztria áll a legjobban, Magyarország sereghajtó, 2014 óta folyamatosan, évente 3-3 ponttal csökken a pontszám, 2017-ben 45 ponton állt.