A november negyedik csütörtökére eső hálaadás az Egyesült Államok legnagyobb hagyományával bíró ünnep, amelynek eredetéről még az amerikaiak között sincs teljes egyetértés, mégis van azonban egy történet, amely sok száz éve terjed. A hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben az angliai Plymouthból az Újvilágba érkező az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a wampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést és a juharszirup kinyerésének titkát.
A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták, és hálát adtak a termésért. Ennek folyományaként a hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek.
Az amerikai elnökök közül először George Washington tartott hálaadási ünnepséget (1789), amit később Abraham Lincon rendszeresített (1863), végül Franklin Roosevelt nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé november negyedik csütörtökjét.
A csütörtöki ünnephez – csakúgy, mint mi a karácsonyhoz – a legtöbb ember plusz szabadságot vesz ki, hogy együtt töltse a hálaadást a sok esetben távol élő családtagjaival. Ezekben a napokban valóságos népvándorlás indul meg az USA-ban, az Amerikai Autószövetség szerint
54,3 millió lakos indul útnak autóval.
Bár az óriási dugóba fulladó közúti közlekedés szinte minden esztendőben a címlapokon bérel helyet magának, évről-évre egyre zsúfoltabb a légtér is.
Az Airlines for America (A4A) becslése szerint
idén 30,6 millió amerikai ül repülőre az ünnepi időszak alatt,
s ezzel várhatóan megdől a tavalyi 29 milliós rekord. A november 16. és 26. közé eső ünnepi időszak alatt minden bizonnyal a hálaadás napján repülnek a legkevesebben: az A4A becslése szerint mindössze 1,73 millió ember tölti idejét a levegőben.
A hálaadásnapi vacsora legfontosabb eleme a pulyka, ezért ezt az ünnepet T-Daynek (Turkey-day/Pulyka Nap) is szokták hívni. Az USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) 2016-os jelentéséből kiderült, hogy a tenyésztett pulykák súlya 1960 óta megduplázódott:
napjainkban 13,99 kilogrammot mérnek egy pulykánál, míg a hatvanas években ez csak 6,79 kg volt.
A National Turkey Federation (pulykaszövetség) közleményében hangsúlyozta, a farmerek nagyon igyekeznek, hogy kiszolgálják a fogyasztókat, ezért egyre magasabb a vágósúly. Évente körülbelül 230 millió pulykát nevelnek fel, ebből a legtöbbet – 40 milliót – Minnesotában. És még ez is kevés! Ugyanis 2016-ban például 24 millió dollártért kellett még pulykát importálni, a szintén állandó vacsorakellék édesburgonyából pedig 13 millióért hozattak be. A nélkülözhetetlen áfonyaszószhoz évente átlagosan 420 ezer tonna áfonyát szüretelnek, ebből csak 251 ezret Wisconsinban.
A hálaadásnapi menü a hírek szerint olcsóbb lesz, mint tavaly. Az American Farm Bureau Federation jelentése szerint egy átlagos T-Day vacsora idén 48,9 dollárból hozható ki, ami 22 centtel kevesebb a tavalyi átlagárnál. Az AFBF megállapította, hogy 2015 óta folyamatosan csökken a vacsoramenü ára és 2010 óta most a legalacsonyabb.
Nézzük meg néhány fontosabb alapanyag aktuális árát összehasonlítva a tavalyival:
A jelentés szerint nagyságrendileg 5 dollárba kerül egy ember vacsorája.
A hálaadásnapi pulykaszertartás egy olyan ceremónia, melyre minden évben hálaadás ünnepe előtt kerül sor a Fehér Házban. A hagyomány az 1940-es évekből ered, amikor az elnökök időnként megkegyelmeztek a nekik ajándékozott szárnyasnak. Az első elnök, akiről feljegyezték, hogy ténylegesen kegyelmet ad egy pulykának, Ronald Reagen volt, aki 1987-ben „mentette fel” a Charlie nevű szárnyast és egy állatsimogatóba küldte.
Az, hogy kegyelemként hivatkoztak erre a döntésére, válasz volt a Reagant az Irán-ügy miatt ért kritikákra, mikor az elnököt arról kérdezték, megkegyelmezne-e Oliver North-nak (aki akkor még nem állt bíróság elé az ügyben játszott szerepe miatt). Reagan azért gyakorolt kegyet a pulykának, hogy humorosan elhárítsa a kérdéseket.
A tényleges megkegyelmezési hagyomány azonban George W.H. Bush elnöksége alatt kezdődött, amikor 1989-ben megkegyelmezett az ajándék-pulykának.
Idén Donald Trump regnáló elnök is szabadon engedte a Peas nevű szárnyast a washingtoni Fehér Házban.
A csütörtöki hálaadás utáni napon, pénteken nyitnak ki először az ünnepi időszak után a boltok. Ekkor veszi kezdetét hivatalosan a karácsonyi vásárlási szezon, és ezen a fekete pénteken a kereskedelemben és a bankszektorban dolgozókon kívül szinte mindenki szabadságot vesz ki, hogy fejest ugorhasson a vásárlók forgatagába, és bőven áron alul szerezze meg magának a kívánt termékeket a leárazásokon.
A fekete péntek elnevezést a philadelphiai rendőrség adta a napnak 1966-ban, utalva az óriási tömegre, dugókra, sűrű forgalomra.
A hálaadásról szóló amerikai filmek egyik legfontosabb eleme a foci – méghozzá az amerikai foci, az NFL. A családok pulykaevés közben fél szemmel meccset néznek, főként, hogy az ünnepi mérkőzéseket extra körítéssel, programmal sugározzák a televíziócsatornák.
A hálaadás-foci kapcsolatot G.A. Richardsnak (a Detroit Lions egykori tulajdonosa) köszönhetjük, a klub vezetője találta ki ugyanis, hogy a Turkey-Day-en legyen meccs is. Azonban a kék-fehéreknek ez egyben mégis egy „gyásznap”, ugyanis
nincs másik csapat a ligában, amely többször kapott volna ki hálaadáskor, mint az „oroszlánok”.
Azonban – mivel Richard volt az ötletgazda – más csapat nem is játszik ilyen sűrűn Thanksgiving Game-et. A detroiti csapat mellett szintén silányan szerepel a Buffallo, a Green Bay és az Oakland is.
Az amerikaiak legfontosabb ünnepe tehát megannyi hagyománnyal fűszerezett esemény, amelyet mániákus precizitással bonyolítanak le évről-évre, és ahogy a dolgok állnak, amíg pulyka, krumpli és foci van, addig nagy baj nem lehet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.