Az Eb-jegyek nagy része itthon marad

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) azt szeretné, ha magyar tagszervezete, az MLSZ segítségével a jövő évi Európa-bajnokság négy budapesti mérkőzésére mind a 240 ezer jegy gazdára találna. David Farrelly, a sportesemény kommunikációs vezetője egy háttérbeszélgetésen elmondta, összesen több mint hárommillió belépőt vásárolhatnak meg a szurkolók, ami rekord az Európa-bajnokságok történetében. Már csak azért is, mert ez lesz az eddigi legnagyobb torna, amelyet az

UEFA valaha szervezett. Az eddigi legtöbb jegyet – 2,4 milliót – a 2016-os, franciaországi Eb-re adták el.

Az is cél, hogy minden rendező városban az adott ország lakosai juthassanak hozzá a jegyek 70 százalékához.

Az ír szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tizenkét helyszín közül nyolc főváros, tizenegy stadion pedig 50 ezer feletti befogadóképességgű – az egyetlen kivétel a koppenhágai létesítmény –, és hét rendező ország, így Magyarország is újoncnak számít, azaz még nem volt házigazdája Eb-nek. A tornára egyetlen új stadion épül, az éppen a budapesti lesz. Farrelly jelezte, hogy

a jegyértékesítés első fázisa még az idén, az Eb-selejtezők zárása előtt elkezdődik, ezzel is elősegítve, hogy a rendező országok lakosai nagy számban vásároljanak belépőt.

Szabó Vilmos, az MLSZ szervezési osztályának vezetője is aláhúzta, azzal számolnak, hogy az új, 67 ezer férőhelyes Puskás Ferenc Stadion a június 16-i, 20-i és 24-i csoportmérkőzésre éppúgy megtelik, mint a 28-i nyolcaddöntőre.

A kivitelezési munkával kapcsolatban megjegyezte, hogy jól halad az építkezés. Minden kiszolgálóhelyiségnek találtak helyet a stadion területén belül vagy annak közvetlen környezetében. Előrebocsátotta, hogy több fontos bejelentést is ötszáz nappal az Eb rajtja előttre, január 29-re tartogatnak, ekkor árulják majd el azt is, hogy hol lesz a budapesti szurkolói zóna.

A magyar fővárosban pályára lépő labdarúgó-válogatottaknak egyébként három helyszínt ajánlanak mint választható bázist:

Szabó Vilmos beszámolójából az is kiderült, hogy ezer önkéntest terveznek majd foglalkoztatni. A 2020-as lebonyolítás sajátossága, hogy a rendezők részvétel esetén a csoportkörben legalább két meccset hazai pályán játszhatnak, de a kieséses szakaszban már idegenben kell helytállniuk.

A 2019 végére elkészülő új Puskás Ferenc Stadion Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb befogadóképességű arénája lesz, a labdarúgó-mérkőzéseket 67, a koncerteket 78 ezren élvezhetik majd a helyszínen

– közölték korábban lapunkkal a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjánál (KKBK). A nettó 143 milliárd forintba kerülő aréna építési költsége európai viszonylatban reális és átlagos a KKBK olvasatában. Indoklásuk szerint közgazdasági alaptétel, hogy minden annyiba kerül, amennyiért a piacon meg lehet vásárolni.

A legidőigényesebb, de legátláthatóbb megoldást választva a kivitelezőről nyílt nemzetközi tenderen született döntés, amelyen az Európai Unióból bárki indulhatott. Két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbbra esett a választás. A Strabag Építő Kft., a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. és a Strabag AG közös ajánlattevőként 3,3 százalékkal adott drágább ajánlatot, mint a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt. konzorciuma.

Így a szerződéses összeg egy székre vetítve 2,1 millió forint, a beruházási központ példái szerint a közelmúltban épült, hasonló méretű stadionok – Baku, Marseille, München, London, Varsó – székára is 1,24 és 3,1 millió forint között változik.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható