Újabb vádemelés Quaestor-ügyben

A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint T. Csaba és társai a 2007. évtől a 2015. évig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.

A Fővárosi Főügyészség által csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint

T. Csaba negyedrendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az elsőrendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni.

T. Csaba negyedrendű vádlott vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az elsőrendű vádlott fiának, a másodrendű vádlottnak a cégét, oly módon, hogy ezt színlelt értékpapírvásárlásokkal leplezik. Cserébe a takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.

A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a másodrendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az elsőrendű vádlott és T. Csaba negyedrendű vádlottak úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen az utóbbi által irányított cég a másodrendű vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.

Az elsőrendű vádlott bevonta az elkövetésbe a takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó harmadrendűrendű vádlottat, aki a színlelt értékpapírvásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.

A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a takarékszövetkezetnek,

amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.