A Spitzbergák melegszik az egyik leggyorsabban

A tanulmány szerint a Spitzbergák átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal emelkedett az 1970-es évek eleje óta, és az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának további növekedése esetén a teljes emelkedés elérheti a 10 Celsius-fokot a század végére.

A szakemberek emlékeztettek, hogy a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzése, hogy a Föld felmelegedését az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban korlátozzák. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet nagyjából egy Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti időszakét.

A Norvégiához tartozó Spitzbergák esetében felvázolt hőmérséklet-emelkedés megolvasztaná az épületek, utak és repülőterek egy részét alátámasztó fagyott talajt, hólavinákat és földcsuszamlásokat okozna, megolvasztaná a gleccsereket és fenyegetést jelentene a vadvilágra, például a jegesmedvékre és fókákra, amelyek a tengeri jégtáblákra vannak ráutalva zsákmányszerzés közben.

A tanulmány szerint Norvégiának gondoskodnia kell egyebek között a lavinák szempontjából kockázatos helyen lévő épületek áttelepítéséről, valamint az olvadó permafroszt térségeiben lévő infrastruktúrák átalakításáról.

Az Északi-sarkvidék sok más területe, különösen a szigetek, ugyancsak jóval gyorsabban melegszenek a globális átlagnál, mivel a hó és a tengeri jég eltűnése miatt szabaddá váló sötét szárazföldi területek és vízfelszínek egyre többet nyelnek el a Nap melegéből.

A tanulmány szerint a Spitzbergák átlaghőmérséklete kizárólag akkor marad meg a jelenlegi szinten, vagy annak közelében, ha a világ kormányai példa nélküli módon csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Norvégia Európa nyugati részének legnagyobb gáz- és olajexportőre.

Ketil Isaksen, a Norvég Meteorológiai Intézet munkatársa, a tanulmány egyik vezető szerzője hangsúlyozta, hogy a kutatóknak több figyelmet kellene fordítaniuk a permafroszt olvadása nyomán kialakuló földcsuszamlásokra. „Rengeteget foglalkozunk a hólavinákkal, ám a nyári hónapok földcsuszamlásait is számításba kellene vennünk” – jegyezte meg a szakember.