Váratlanul lemondott a kazah elnök

Nurszultan Nazarbajev a kazah tévécsatornák által közvetített beszédében jelentette be döntését, majd aláírt egy rendeletet, amely értelmében március 20-tól befejezi elnöki megbízatását.

Úgy döntöttem, hogy befejezem elnöki megbízatásomat

– mondta Nazarbajev. „Az idén harminc éve lesz, hogy országunk legfőbb vezetői tisztségét töltöm be. Hatalmas megtiszteltetés ért nagyszerű népemtől, hogy a független Kazahsztán első elnöke lehettem” – fűzte hozzá.

A 78 éves politikus ugyanakkor a széles jogkörökkel rendelkező Nemzetbiztonsági Tanács elnöke marad. „Törvényeink szerint a nemzet vezetője címet ruházták rám, maradok továbbá a Nemzetvédelmi Tanács elnöke, amely széles jogosultságokkal rendelkezik az ország kül- és belpolitikáját illetően”.

Maradok a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) elnöke, valamint az Alkotmánytanács tagja is

– mondta Nazarbajev. Hangsúlyozta, hogy a nép és az ország aggodalmai, továbbra is az ő aggodalmai maradnak.

A független kazah állam megalapítójaként abban látom jövőbeli feladatomat, hogy lehetővé tegyem a hatalom átadását egy fiatalabb nemzedék vezetőinek, akik folytatják az ország átalakítását„ – emelte ki a kazah vezető.

A kazah Alkotmányossági Tanács február 15-én adott tájékoztatást Nazarbajev kérésére a kazah alaptörvény 42 cikkelye harmadik pontjának értelmezéséről, amely az elnöki megbízatás idő előtti megszakítását szabályozza.

A testület megállapította, hogy az államfőnek jogában áll lemondani.

A Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az elnökválasztásig Kaszimdzsomart Tokajev, a szenátus elnöke látja el az államfői teendőket.

A 78 éves politikus csaknem három évtizede, 1990 óta áll Kazahsztán élén, legutóbb 2015 áprilisában választották újra – ötödször – köztársasági elnökké.

Nazarbajev 1991. december 1-je óta tölti be az államfői tisztséget. Bár az alkotmány szerint az államfő hivatalosan két ízben választható újra, Nazarbajev – akinek hivatalos címe ”Kazahsztán első elnöke„ – egy 2012-es alkotmánymódosítás lehetővé tette számára, hogy akárhányszor újraválasztható legyen.

Hatalmi bázisát rokonai és bizalmasai alkotják, akiket vezető állami tisztségekbe helyezett. Megfigyelők szerint az utód is ebből a személyi körből kerül majd elő.

Politikai vonalon 1969-ben kezdődött karrierje Komszomol-titkárként. 1984 és 1989 között a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának élén állt. E tisztségében nagy tekintélyre tett szert mint a köztársasági regionális gazdasági önelszámolás elveinek egyik kidolgozója és megvalósítója. 1989-ben megválasztották a köztársasági kommunista párt központi bizottsága első titkárának, 1990-ben pedig bekerült a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bizottságába. Ugyanabban az évben a közép-ázsiai köztársaságban is bevezették az elnöki rendszert, s a parlament Nazarbajevet választotta meg államfőnek. Az 1991. december 1-jei elnökválasztáson a választók megerősítették megbízatását, a szavazatok 98,8 százalékával lett a Kazah Köztársaság elnöke. Szovjet és kazah kommunista párti tagságáról a moszkvai puccs hatására, 1991 augusztusában mondott le.