Az NFFT – a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia időtávjának feléhez érkezve – három plenáris ülésén tárgyalta a természeti erőforrások és azok ökoszisztéma-szolgáltatásainak helyzetét és trendjeit – ismertette Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki egyúttal az NFTT vezetője is.
tűzte napirendjére.
A testület az általa elfogadott állásfoglalásban rögzítette, hogy azonnali és érdemi változtatásokra: fenntarthatósági fordulatra van szükség annak érdekében, hogy a természeti értékeinket, a nemzet közös örökségét megóvhassuk, s az ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítése ne veszélyeztesse rövid és hosszú távon a jó élet lehetőségeinek kialakítását.
Rámutattak: a fenntarthatósági fordulat nem öncélú. A fenntarthatóság elveinek érvényesítése alapvető és mással nem helyettesíthető feltétele, hogy a nemzet közös alapértékeit, az alaptörvény rendelkezéseit teljesítsék. Azaz, hogy olyan stratégiai célkitűzések teljesülhessenek, mint, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb életminőségét biztosító országának egyike legyen, és a keresztény kultúrán alapuló értékeknek megfelelhessen, továbbá innováción alapuló, versenyképes gazdasága legyen.
A fenntarthatósági fordulat egyik legfontosabb eszköze a gazdaságpolitikai stratégiák, ösztönzők, adók és szabályok hozzáigazítása a szűkössé vált természeti erőforrások világához.
A tanács javasolja a környezetileg káros támogatások leépítését, az ökológiai adók szerepének növelését (az összes újraelosztás növelése nélkül), új, a fenntarthatósági átmenetet segítő támogatási formák bevezetését.
A cselekvési tervjavaslat szerint a fenntarthatósági fordulat stratégiai elemei a területhasználat reformja, a körforgásos gazdaság és a karbonszegény gazdaság kell legyenek. A fenntarthatósági fordulat kulcsterületei a különösen nagy területhasználattal és a jelentős anyagfelhasználással bíró ágazatok: többek között az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiagazdaság. Ezekben az ágazatokban a fordulatot az ösztönzők és a korlátok megfelelő áthangolásával, általános szemléletformálással, valamint a környezeti lábnyom csökkentését szolgáló innovációk, technológiai fejlesztések támogatásával lehet elérni – rögzítették.
Az ülésen Makai Martina, az innovációs tárca helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a körforgásos gazdaság alapvető célja, hogy azok az erőforrások, amelyek rendelkezésre állnak és amelyeket a természetből elvesznek, azokat ne egyszerűen csak elvegyék, hanem lehetőség szerint a későbbiekben újra is hasznosítsák azokat.
Az Országgyűlés 2007-ben döntött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács létrehozásáról, amely a fenntartható fejlődés kérdéskörében egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.
A fenntarthatóság egyes részelemeit védő intézményeken (például Országos Környezetvédelmi Tanács, Jövő Nemzedékek Szószólója) túl az NFFT az egyetlen, melynek a fenntartható fejlődés ágazatokon átnyúló, horizontális vizsgálata a feladata.
A jelenleg 34 tagú tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a parlamenti frakciók és a kormány is. A tanács tagjainak negyedét társadalmi, civil szervezetek delegálják. A tanács élén az Országgyűlés mindenkori elnöke áll.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.