Hajtani étlen-szomjan: hogy élik túl az élsportolók a ramadánt?

A holland Ajax és az angol Tottenham közt nemrég lejátszott BL-elődöntő második fordulójában különös jelenetnek lehettek szemtanúi a futballszurkolók. Nusszair Mazraui és Hakim Zijes a mérkőzés 22. percében pontosan egyszerre, kapkodva vettek magukhoz energiagélt. Ennek az volt az oka, hogy Amszterdamban hivatalosan nagyjából akkorra ment le a nap, így a két muszlim játékos végre fogyaszthatott ételt és italt.

A ramadán alatt ugyanis, amely idén május ötödikén kezdődött és június negyedikéig tart, az iszlám hit követői napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, és mellesleg (vagy nem mellesleg) nemi életet sem élhetnek.

Bárki, akinek van olyan emléke, hogy egy baráti focizásra elfelejtett vizet vinni magával, biztosan elborzad, ha arra gondol, hogy egy, a világ topmezőnyébe tartozó élsportoló úgy robotol 22 percen keresztül (nem számítva a bemelegítést), hogy napkeltétől egy kortyot sem ivott.

Nem véletlenül tartották többen felelőtlennek Zijes-t és Mazrauit, amiért az idény legfontosabb szakaszában is tartották a böjtöt. A két játékos, annak ellenére, hogy egész nap nem evett, nem ivott, végigjátszotta a meccset, sőt Zijes gólt is szerzett.

Hogyan lehetséges ez, ha egyáltalán lehetséges, és nem inkább arról van szó, hogy azért suttyomban le-le csúszott pár falat, meg pár korty nappal is? Ennek próbáltunk utánajárni.

A „kibúvó”

Azért lehet furcsa egyeseknek az Ajax két játékosának döntése, mert elviekben meglett volna a lehetőségük, hogy elhalasszák a böjtjüket. Tavaly például Karim Benzemáról lehetett azt olvasni, hogy ő az idény után tartotta meg a böjtöt, de számos más példát is találhatunk a halasztás módszerére az élsportban.

A halasztás nem csak abból a szempontból lehet előnyös, hogy a komolyabb megmérettetés idejével nem esik egybe a kemény önmegtartóztatás. Ha például valaki télen tartja a ramadánt, a rövidebb napok nagy könnyítést jelentenek, hiszen jobban eloszthatja az étkezéseit és nem kell olyan korán kelnie, valamint későn feküdnie, ahhoz, hogy legyen ideje rendesen enni.

Moe Sbihi brit evezős például volt, hogy a téli böjtöt választotta, de évekkel ezelőtt azt is elárulta a BBC-nek, hogy más lehetőség is megengedett, amit szintén alkalmazott.

Állítása szerint a Korán engedélyezi, hogy valaki adakozással kiváltsa a böjtöt. A marokkói származású brit evezős ezért harminc napig hatvan rászoruló család étkezését állta, ami végül háromezer fontjába (durván egymillió forint) került neki.

Kemény igénybevétel mellett sem lehetetlen

A futballvilág egyik topcsapatában játszó topjátékosának ez az összeg biztosan nem tétel, mégis sokan vannak, akik az idény legfontosabb időszakában sem mondanak le a böjtről, vagy csak apróbb lazításokra hajlandóak. A Liverpool tavaly kiemelkedő teljesítményt nyújtó játékosáról, Mohamed Szalah-ról például tudni lehet, hogy az előző évben végig tartotta a ramadánt, amit csak a BL-döntő előtt egy nappal függesztett fel.

A csapat gyógytornásza akkoriban elárulta, Szalah-nak kidolgoztak egy speciális étrendet, amit a ramadánhoz igazítottak.

Tihanyi András dietetikus, sporttáplálkozási szakértő a VG.hu kérdésére elmondta: a sportágtól, a sportoló egészségi állapotától, és a versenyek, meccsek időpontjától függően eltérő lehet, hogy milyen étrend ilyenkor a megfelelő.

Amíg nem állnak fenn extrém környezeti körülmények (például nagy hőség vagy nagy magasság), és 1-2 óránál nem hosszabb a terhelés időtartama, addig a böjtöléseknek, a napi étkezési ritmus módosításának viszonylag kicsi az egészségügyi kockázata. A sportteljesítmény csökkenése, mint hátrányos következmény azonban ilyenkor is előfordulhat. Egy összpontosításra képtelen hegymászó, egy nagy hőségben versenyző ultrafutó helyzete más, ők könnyen életveszélyes állapotba kerülhetnének, vagy meg is halhatnának a böjtölés következtében. A böjtöknek nem ez a célja, ezért erre nézve mindig vannak a szabályozásban utasítások kivételekre: betegek, utazók, kemény fizikai munkát végzők és mások számára. Lehetőség van például a böjt későbbi bepótolására

– mondta Tihanyi. Hozzátette: fontos tudni, hogy életveszély, kényszerítő körülmények fennállásakor az ábrahámi vallások – a zsidó vallás, a kereszténység és az iszlám – nem tiltják az étkezésre vonatkozó szabályok megszegését.

De mekkora rá az esély, hogy egy sportoló a ramadán szigorú előírásait betartva nem kerül óriási hátrányba vetélytársaihoz képest? Egyáltalán lehetséges mindez? Tihanyi András szerint igen:

az adott helyzettől, terheléstől függően lehet rá esély, hogy böjt alatt ne romoljon, vagy ne romoljon számottevően a sportteljesítmény, amennyiben sporttáplálkozás terén jártas dietetikus szakember vezetése, felügyelete mellett valósítja azt meg a sportoló. Ez azonban nem minden sportágban és nem mindig kivitelezhető. Ilyenkor át kell ezt gondolni, és a sportolónak meg kell beszélnie a lehetőségeit a számára vallási iránymutatásokat nyújtó személyekkel

– válaszolta a szakértő.

Tihanyi András elmondása szerint az első számú kockázat nem az egészségkárosodás, hanem a teljesítményromlás.

Erre például a nagy hőségben végzett sportterhelés, a hosszú, állóképességi jellegű terhelés, a súlycsoportos sportágak űzése, több napos sporteseményeken való részvétel is rizikótényezőt jelent – még akkor is, ha az egészségkárosodás kockázatát a dietetikai tanácsok minimalizálták.

Meddig kell kibírni a döntőben?

Az idei BL-döntőt június elsején játssza a két nagy múltú angol csapat, a Liverpool és a Tottenham a madridi Wanda Metropolitano Stadionban.

A kezdősípszó közép-európai idő szerint 21 órakor fog elhangzani, a spanyol fővárosban aznap hivatalosan kicsivel több, mint fél órával később megy le a nap.

Ha esetleg idén vannak olyan muszlim játékosok a két csapatból, akik úgy döntöttek, nem függesztik fel böjtjüket a döntő idejére sem, addig kell kibírniuk. Aznap egyébként nem sokkal reggel hét előtt már be is kell fejezniük a reggelijüket.

Mint azt Tihanyi Andrástól megtudtuk, mindez lehetséges úgy is, hogy nem, vagy nem számottevően romlik a sportolók teljesítménye, persze arra a szakértő is felhívta a figyelmet, hogy ehhez sok mindennek klappolnia kell.

Mert

megtehet egy böjtölő sportoló mindent, amit a táplálkozási, és egyéb szakértők előírtak neki, ha aznap beüt Madridban a dél-európai forróság, akkor kemény pillanatok várhatnak rá a Metropolitano gyepén.