A 2018-2019-es tanévben 16 ezerrel kevesebben vesznek részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző nappali képzésein, ez egy év alatt 0,8 százalékos csökkenést tesz ki, de összhangban áll a demográfiai folyamatokkal – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) oktatási adataiból. Csak az óvodások száma emelkedett 1,2 százalékkal, az általános és középiskolások, valamint a felsőoktatásban részt vevők is kevesebben voltak.
A középszintű oktatásban még mindig a gimnáziumok a legnépszerűbbek, utánuk a szakgimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák következnek. Magyarországon az európai átlagnál kevesebben vesznek részt szakmai képzésben, pedig a munkaerőpiac átalakulása miatt ez elengedhetetlen. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzés 4.0 című tanulmánya szerint ha nem történik beavatkozás, akkor három év múlva 53 százalék fölött lesz a gimnáziumi beiskolázási arány, miközben 33 százalék jut a szakgimnáziumokra és 13 százalék a szakközépiskolákra. Az idei felvételi adatok szerint sem fordult meg a trend. A tanulók több mint 36 százaléka (csaknem 29 ezer diák) gimnáziumba, 40 százaléka (31 ezer fő) szakgimnáziumba, 22 százaléka (17,5 ezren) szakközépiskolába és alig több mint ezer diák szakiskolába nyert felvételt.
A még zajló tanévben a középfokú oktatási intézményekben 43,8 ezer pedagógus dolgozik, a létszámuk ugyancsak 0,8 százalékkal mérséklődött, ami a szakgimnáziumi tanárok számának 4,7 százalékos visszaeséséből adódik. Eközben a szakiskolákban és a készségfejlesztő iskolákban 4,8, a gimnáziumokban 1,7 százalékkal több pedagógus oktat – a szakközépiskolákban nem mért változást a KSH.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.