Számítógépes szimulációk szerint a vízpára legyőzi a Mars légkörének középső részén lévő hideg levegő képezte akadályt és feljut a magasabb légrétegekbe.
A göttingeni Max Planck Napkutató Intézet (MPS) közlése szerint
az új ismeretek hozzájárulhatnak a Mars története során bekövetkezett nagy mértékű vízveszteség megértéséhez.
Kutatási eredményeikről a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet és az MPS tudósai a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be.
Az új ismeretek hátterének megértése betekintést enged a Naprendszer korai korszakába:
több milliárd évvel ezelőtt a Mars felszínén folyók és egy óceán is megtalálható volt.
Ma azonban már csak kis mennyiségű fagyott víz létezik a bolygó talajában. Az MPS szerint a Mars eredeti vízkészletének legalább 80 százalékát elveszítette.
A Mars felső légkörében a Nap ultraibolya sugárzása a vízmolekulákat hidrogénné és hidroxilgyökökké hasította ketté. A hidrogén pedig pótolhatatlanul elillant az űrbe.
A mérések szerint még mindig vész el ilyen módon víz. Az azonban nem volt ismert, hogyan jut el a pára a felsőbb légrétegekbe, hiszen a hidegebb közbülső légköri rétegnek fel kellene tartóztatnia a gázt, miközben megfagyasztja.
Az orosz és német kutatók egy eddig ismeretlen mechanizmust fedeztek fel, amely az MPS szerint egyfajta pumpára emlékeztet.
A számítások szerint az általában jéghideg középső marsi légkörréteg bizonyos helyeken és bizonyos évszakokban naponta kétszer átjárhatóvá válik a vízpára számára.
Az „átjáró” két földi évnek megfelelő időszakonként nyílik meg, amikor a Mars déli félgömbjén nyár van. Csak ott és csak ebben az évszakban kerülhet az új ismeretek szerint a vízpára az alsó légkörből a felsőbe. A szelek innen az északi sarkvidék felé terelik a ritka gázt. Miközben a vízpára egy része szétesik és az űrbe távozik, a maradék a sarkok közelében visszaszáll az alsóbb rétegekbe.
Ezt a szokatlan vízkörforgást erősítheti egy másik marsi jelenség, az erőteljes porviharok jelensége.
A pormennyiség, amely egy ilyen vihar során a légkörbe keveredik, megkönnyíti a vízpára magasabb légrétegekbe szállítását
– mondta Alekszandr Medvegyev, az MPS tudósa.
A Mars légköre nyilvánvalóan jóval átjárhatóbb a vízpára számára, mint a Földé. Az újonnan megismert, szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a vörös bolygó továbbra is vizet veszít
– emelte ki Paul Hartogh, az MPS tudósa.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.